Másfélé száz éve született Simonyi-Semadam Sándor (1864-1946), aki mindössze négy hónapig volt miniszterelnök, ám az bizonyos, hogy Magyarország leggyászosabb napjaiban: 1920 márciusa és júliusa között.
E négy hónap legszörnyűbb eseménye, hogy ekkorra esett a trianoni rablóbéke-szerződés aláírása (1920. június 4.), amikor is senki nem kívánt miniszterelnök lenni – pláne nem aláírni.
A nagy műveltségű és széles látókörű Simonyi-Semadam végzettségét tekintve jogász volt, aki élete során sokat utazott, bejárta Európa nagy részét, sőt eljutott Afrikába, Amerikába és Ázsiába is.
Leginkább a keleti nyelvek kutatásával is foglalkozott. A miniszterelnöki tisztet Horthy Miklós felkérésére fogadta el. A gyászos trianoni aktusnál azonban nem volt jelen, az ottani aláírást – ne vessük meg őket érte – a kormány képviseletében és felhatalmazásával Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, a küldöttség vezetője és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár írta alá.
A választás csakis azért esett rájuk, mivel a rangos és közismert politikusok egyike sem akarta magát kompromittálni a hazánkra nézve mindmáig meghatározó trianoni békeszerződés aláírásával.
Simonyi-Semadam Sándor a miniszterelnöki poszt elhagyásával tulajdonképpen a politika felső szintjének is búcsút mondott. A Magyar-Japán társaság tagja volt és azon fáradozott, hogy egyre több kulturális kapcsolat épüljön ki Japán és Magyarország között.
1936-ban Horthy Miklós kormányzó titkos tanácsossá nevezte ki.
Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info