A híres Bloody Mary koktélt – ami vélhetően egy valamikori csintalan Mary nevű szépasszony paradicsomvörös véréről kapta a nevét – jókedvünkben és borzongva isszuk – ez így való rendjén – így jó. Ám Vjacseszlav koktéljának már a nevétől is megremegünk – pedig adott esetben az is, ez is tartalmaz(hat) vodkát…
Volt miniszterelnök is, de igazán külügyminiszterként híresült el: ő volt az aláírója a nevezetes Molotov-Ribbentrop paktumnak.
A paktum legfontosabb része a titkos záradék volt, amelyben Németország és a Szovjetunió felosztotta egymás közt Lengyelországot és a balti államokat, egyúttal a németek tudomásul vették, hogy a Szovjetunió bekebelezi Besszarábiát, amely akkor Románia része volt (ma Moldova).
Ezzel Hitler zöld utat kapott Lengyelország megtámadáshoz és alig több, mint egy héttel később, szeptember 1-jén a német csapatok meg is indultak.
Magyarország újkori történelmében a Molotov-koktél különleges szerepet játszott, ez a fegyver az 1956-os forradalomban vívott ki magának világra szóló elismerést, elsősorban a budapesti utcai harcok során: a szűk utcákban például az emeleti ablakokból kiejtve különös hatékonysággal lehetett használni kiváltképp a régebbi típusú T–34-es és a T–54-es harckocsik ellen is.
Nem értek ugyan hozzá, de állítólag éppen a sikeres budapesti támadások következtében hajtottak végre utóbb lényeges konstrukciós változtatásokat az elhíresült katonai járműveken.
Ebben a korban a harckocsiknak sem a motortere, sem az utastere nem volt még hermetikusan zárt, ezért a Molotov-koktél lángoló folyadéka (tudniillik a benzin) mindenhova beszivároghatott, felgyújtva az üzemanyagot vagy a belül tárolt lőszert.
A benzinmeghajtású páncélosok esetében különösen hatásos volt a koktél, itt ugyanis gyakran okozta az üzemanyag belobbanását.
Magát a Molotov-koktél elnevezést a finnországi “téli háború” során használták először finn katonák a szovjet tankok ellen alkalmazott gyújtópalackjaikra. A finn hadsereg. miként majdan a pesti srácok nem rendelkeztek elegendő mennyiségű páncélelhárító löveggel, ezért folyamodtak ennek az egyszerű fegyvernek a bevetéséhez.
Érdekesség, hogy északi barátaink a koktél tömeges előállításához a híres finn vodka gyártási infrastruktúráját is fel tudták használni – innen a rokonság a Bloody Mary koktéllal. A módszer egyébként még korábbi: a hadtörténészek úgy tartják, hogy első ízben ilyen jellegű gyújtóbombát a falangista erők alkalmazták a spanyol polgárháborúban – mégpedig a köztársaságiak T–26 típusú szovjet gyártmányú tankjai ellen. Ebben a korban a harckocsiknak sem a motorterük, sem az utasterük nem volt hermetikusan zárt, ezért a Molotov-koktél lángoló folyadéka mindenhova beszivároghatott, felgyújtva az üzemanyagot vagy épp a belül tárolt lőszert.
Nem óhajtok receptúrát adni a gerillaharcokhoz (az érintettek úgyis tudnak mindent nélkülem is), de azért elmondom, hogy a Molotov-koktél gyúlékony folyadékkal, leggyakrabban benzinnel, esetleg alkohollal részben megtöltött palack. A palack nyakára gyúlékony anyaggal átitatott rongydarabot erősítenek, amit meggyújtanak: aztán így, lángoló állapotban hajítják a célpontra, amihez hozzáütődve a palack összetörik, szétfröccsenő tartalma az égő rongydarabtól lángra lobban.
Molotov-koktél minden mennyiségben rendelkezésünkre állt. A környékbeli asszonyok a paradicsomot, az ételecetet, a pálinkát kiöntötték az üvegekből, belül kimosták és százával kaptuk a literes üvegeket, hogy készíthessük robbanószert.
Benzinünk, üvegünk volt minden mennyiségben és a pesti srácok hamar megtanulták a művészetét annak, hogyan kell egy T–34-es tankot három vagy öt üveg benzinnel megsemmisíteni. Használata nem volt veszélytelen….
Nem véletlenül nevezik koktélnak, többféle hatásfokozó adalékanyagot szoktak a tartalmához keverni – például némi kátrány hozzáadásával a fellobbanó folyadék látványos, sűrű, fekete füstöt termel. Szükség esetén van szagosító is a koktélhoz…
Emlékezzünk a dicsőséges robbantásokra!
Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info