Ma van Irinyi József (1822-1859) hírlapíró, országgyűlési képviselő születésnapja. Ne keverjük: József nem azonos a vegyész Jánossal, aki az öccse volt – a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója.

József, miközben Pesten tanult, megismerkedett többek között Toldy Ferenccel, Bajza Józseffel és Vörösmarty Mihállyal, a kortárs magyar irodalom vezető személyiségeivel.
Tekintettel a korra – az 1840-es éveket írjuk – érthető, hogy Irinyi ott van a forradalom ifjai között, tagja volt annak a választmánynak, amelyik követelte a Helytartótanácstól a cenzúra eltörlését, Táncsics Mihály szabadon engedését.

Végsősoron ő javasolta, hogy követeléseiket foglalják össze pontokba. Ez volt a forradalmi 12 pont.

A szabadságharc idejéből mintegy fél évet Magyarországtól távol töltött, igaz, hogy az ország érdekében. 1848 októberében a kormány követségi tanácsosként Párizsba küldte a magyar érdekek képviseletére.

Az 1849. április 14-én elfogadott függetlenségi nyilatkozat híre után idegen névre szóló útlevéllel hazatért és még részt vett két debreceni ülésen. A szabadságharc bukása után külföldre akart menekülni, de Grazban elfogták, majd Pestre, az Újépületbe hozták, itt több havi fogság után halálra ítélték. Itt Haynau megkegyelmezett neki.

Irinyi József 37 éves korában, 1859. február 20-án szívgyulladásban hunyt el. Haláláról Jókai Mór is megemlékezett a Vasárnapi Ujságban.

Így írt róla:

„Irinyi valóban az egész hazai intelligenciának halottja, kinek sírjára annyival nehezebb gondolnunk, mert oda nem egy bevégzett, hanem egy megkezdett munkásság van eltemetve”.
Valóban fiatal volt, jóllehet a forradalom fiai közül többen is voltak, akik “befejezetlen” életet éltek.
Nyugodjék békében!”

Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info