Az idén jó későn lesz vége a Vízkeresztkor kezdődött farsangi szezonnak: 2020-ban február 25-éig tart. Ha farsang, akkor természetesen kihagyhatatlan Csokonai és Dorottya…

Az úgy volt, hogy 1798. július 4-én (tehát még csak nem is a farsangi szezonban!) nagy ünnepségeket rendeztek az Esterházy-uradalom tiszttartói lakában, ugyanis ekkor kapta meg gróf Széchényi Ferenc (a legnagyobb magyar édesapjáról van szó) a főispáni címet. A XVIII. századi épületet ma Dorottya háznak vagy Csokonai fogadónak nevezik. A mi jó Csokonaink tehát épp ekkor járt a városban, és csaknem (!) tanúja volt az eseménynek. Tehát nem látta, csak épp odalesett – kívülről…

A valóságban tehát nem volt tanúja, ilyesmit nem is füllent, műve előszavában be is vallja: sosem járt a épületben. (Sőt: a városban is csak egyszer.) Mégis: ezt a házat választotta a Dorottya, vagyis a dámák diadalma a Fársángon című vígeposzának helyszínéül.

A költő csak hallomásból tudott a főispáni beiktatását ünneplő fényes bálról. A ház amúgy utóbb egy ideig honvédségi tisztilakként is funkcionált, ma viszont egy Csokonairól elnevezett szálloda működik benne – a híres vígeposznak Gera Katalin domborműve állít emléket a külső falon, sőt az épület mellett áll Fritz János Csokonai-mellszobra.

Csak mondom: mindez nem azonos a Dorottya üzletház, avagy a Hotel Dorottya épületével, amely azonban szintén itt áll a közelben: egy 1910–1911-ben épült bécsi szecessziós stílusú házról van szó.

Ez eredetileg is szállodának épült, első neve Turul Szálló volt, erre utal a sarkon lévő bejárat fölött elhelyezett turulmadár is – de szálloda ma csak a legfelső szinten működik, a földszintet üzletek foglalják el, a kettő közt pedig irodák működnek.

A nagy múltú város történetének több különlegessége is van. Ami igazán ritkaság: míg 1848. június 15-én Kaposvár “rendezett tanácsú város” volt – e címétől a szabadságharc leverését követően megfosztották. Alighanem ennek is köszönhető, hogy az 1852. június 29-én az ide érkező I. Ferencz József császárt ugyancsak fagyos némasággal fogadja a lakosság.

A sors fintora: 1873. január 23. napján ugyanezen I. Ferencz Józseftől (igaz, ekkor már magyar király is) Kaposvár “rendezett tanácsú város” rangot kap, mely napot máig a város napjaként ünnepelik. Farsang idején…

Mindenesetre farsangolásunkkor gondoljunk nagynevű költőnkre, Csokonai Vitéz Mihályra is – aki 215 éve pont ezen a napon hunyt el.

Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info