1926. január 18-án hunyt el Blaha Lujza színésznő. Elmondhatjuk, hogy a Nemzet Csalogánya – tessenek csak utánaszámolni – a forradalom színészgyermeke volt. Édesapja, Reindl Sándor szabadságharcos őrmester az 1849-es fegyverletételt követően, bujdosásra kényszerült, ezért – Várai Sándor álnéven – beállt vándorszínésznek. Feleségével együtt a Felvidéket járták, s egy ízben Losoncról Rimaszombat felé tartott az ekhós szekérkaraván, amikor a már mindenórás édesanyja, a várandós Ponti Lujza – egy csizmadia-mester házában – megszülte kislányát, Ludovikát.
Ismétlem, Ludovikát, akit azonban soha senki nem szólított még becézve sem e néven.
Édesanyja után csakis Lujzának vagy inkább Lujzinak nevezték. Így dajkálta a pályatárs, Prielle Kornélia is, akiről tudvalévő, hogy Petőfi Sándor 1846-ban – még Szendrey Júlia előtt – Debrecenben megkérte a kezét, de tudjuk: abból a házasságból mi sem lett.
Lujzi – apja s anyja után Váradi Lujzaként – már ötévesen apróbb színpadi szerepeket kapott, jóllehet hétévesen sem járt még iskolába. Írni olvasni Kápolnai János énekestől tanult.
Tizenöt éves volt, amikor kedves, tiszta éneklésére felfigyel a szakma, s Sipos Károly színigazgató, a szabadkai színházba hívta. Az előadásokat ott egy katonazenekar kísérte, Blaha János vezényletével.
Ez a cseh származású osztrák katonaember (Jan Blaha), magyarul nem beszélt, de zenélni tudott, így hamar felismerte az ifjú tehetséget, s taníttatta vagy ha tetszik, menedzselte Lujzit.
Blaha úr mindazonáltal gyorsan feleségül is vette pártfogoltját (1865), aki – tán hálából – élete végéig viselte a nevét, noha özveggyé válása után még kétszer is férjhez ment.
Blaha Lujza énektehetségének híre eljutott a Nemzeti Színház igazgatójához, Szigligeti Edéhez, aki gyorsan érte küldte rendezőjét Paulay Edét. Húszévesen, azaz 1870 januárjában így lett Blaha Lujza a Nemzeti Színház tagja.
Pest egyik legforgalmasabb terét 1918-ban nevezték el róla, jóllehet ő ugyan élt még, de akkor már nem játszott.
Említsünk meg egy korábbi évet, 1900-at, amikor a Népszínház 25 éves fennállása kapcsán díszelőadás-sorozatot tartanak. Ennek főszerepét Blaha adja, aki maga is 25 éve állt a színpadon.
Az évforduló kapcsán főváros egyetemi ifjúsága fáklyásmenettel ünnepelt, ugyanakkor a király Ferencz József koronás aranykereszttel tüntette ki – a legnagyobb művésznőt, a magyar “bel canto” lángelméjét, a nemzet csalogányát – ahogy az a kitüntetéshez tartozó oklevélen áll. 1901-ben a Nemzeti Színház akkori igazgatója megteremtette a “Nemzeti Színház örökös tagja” elnevezésű “intézményt”, amelynek első tagjául választották Blaha Lujzát.
Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info