A magyar néphagyomány szerinti Tamás-nap van, amelyhez a karácsonyi ünnepkör részeként különféle népszokások is fűződnek.
A Tamások igen jól el vannak látva névnappal, kereken tízet találunk a magyar naptárakban.
A tíz közül három a kiemelt: a március 7-ei és a két decemberi, a 21-ei és a 29-ei. Március 7. Aquinói Szent Tamás régi egyházi ünnepnapja, december 21. Tamás apostol régi egyházi emléknapja, míg december 29. Canterburyi Szent Tamás emléknapja.
Azt mindenesetre jó tudni, hogy a három hivatalos névnap közül is a legfontosabb a mai, a december 21-ei, ugyanis ez maga a magyar néphagyomány szerinti Tamás-nap, amelyhez a karácsonyi ünnepkör részeként különféle népszokások is fűződnek.
Ne tamáskodjunk, de Tamás-ügyben forduljunk a legjobbhoz, Jankovich Marcell Jelkép-kalendáriumához, amelyben Tamásról a következőket írja:
“A népnyelv az apostolt „hitetlen” Tamásnak nevezi. E köznyelvi szólásként is használatos megjelölés onnan ered, hogy az evangélium szerint Tamás kételkedett Jézus föltámadásában. Távol volt, amikor Jézus a halála után megjelent a tanítványoknak, és amikor a szemtanúk beszámoltak neki róla, azt mondta, csak akkor hiszi el a történteket, ha saját szemével és kezével győződik meg felőlük. Jézus nyolc (!) nap múlva ismét megjelent a tanítványoknak, s ekkor Tamás is jelen volt. A Mester felszólította, hogy nyúljon ujjaival a sebeibe, s Tamás úgy is tett. Meggyőződvén, hogy valóban keresztre feszített Mesterével áll szemben, visszatért a hite. Az evangéliumi történetnek egy apokrif párhuzama is van, mely Mária mennybemenetelét meséli el. E csodálatos eseménynél Tamás újfent nem volt jelen, hallván azonban róla, megint „tamáskodott”, és jelet kért. Meg is kapta, a Szűzanya az égből ledobta neki az övét.”
A Tamás férfinév egyébiránt arámi eredetű szó, a Teomo névből származik, jelentése: iker.
A szót utóbb a görögök vették át Thomasz formában, mivel a görögben volt egy ilyen alakú szó, csodálatos jelentéssel.
A pécsi Székesegyház déli oldalát díszítő apostolszobrok első változata még ma is megtalálható a Papnövelde utca 1. udvarában. Ezeket a szobrokat 1854-ben szentelték fel. A második sorozatot 1891-ben avatták, azonban ez annyira gyenge minőségű homokkőből készült, hogy szintén le kellett cserélni. Utóbbiakat feldarabolták, csak kettő maradt meg, jelenleg a püspöki palota kertjében találhatók. A most fent lévő szobrok alkotója Antal Károly, felállításuk 1961-ben volt.
Idézet egy szakvéleményből: Szent Tamás apostol képe a keresztpánt hátsó részén, a Dukasz kép mögött van. Tamás Örményországban, a Kaukázusban, Észak Mezőpotámiában, Szkítiában térített. Képét a Dukasz császár képének barbár felszerelésekor két helyen átfúrták, a szegecselés átütötte a zománcképet – amint a hagyományban olvashatjuk: Szent Tamást lándzsákkal döfette keresztül az indiai Gundaphoros király. Tehát a zománckép sorsa is azonos lett az apostoléval.A képen olyan indamotívum van, mint Fülöp apostol képén.
Tamásról tudnivaló, hogy a hagyományok szerint házasságszerző szent is.
Békéscsabán a szlovák lányok ilyenkor vállukkal rázzák a sövénykerítést, s ettől megvilágosodnak: amerről kutyaugatást hallanak, onnan jön majd a kérő.
Göcsejben azt tartják, hogy aki Tamás napján disznót öl, minden évben kell e napon ölnie, különben Tamás öl! Az e napon ölt disznó háját benedekhagymával és lasztikomgyökérrel betegségre használják. Sokhelyütt ma szentelik a karácsonyi ételeket.
Tamás disznóölő nap: a disznóval a régi ember az “öreget”, az elmúlt esztendőt ölte meg önmagában is. Minden esztendőben kétszer tették ezt: a fény születése előtt, s farsangkor a mindenek megújulását előzően.
Másutt attól tartottak, Tamás megöli a baromfiakat, ezért ezen a napon mézet szenteltettek, azt adták baromfivész ellen.
Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info