Korányi Frigyes (1828-1913) 48-as forradalmár, későbbi kórház- és szanatóriumalapító születésnapját üljük. A nagykállói fiatalember tehetős izraelita orvoscsaládba született – nyolc további testvérével együtt. Előbb a szatmárnémeti piaristáknál, majd a pesti egyetem orvosi karán tanult.
Dióhéjban a protokoll: Korányi Frigyes (szül. Kornfeld Frigyes) belgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt, szeméályében tiszteljük a magyarországi orvostudomány egyik korai meghatározó alakját s egyben (ifj.) báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter (1931-1932) valamint Korányi Sándor orvosprofesszor apját.
A nagykállói fiatalember tehetős izraelita orvoscsaládba született – nyolc további testvérével együtt. Előbb a szatmárnémeti piaristáknál, majd a pesti egyetem orvosi karán tanult.
Orvostanhallgatóként rész vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, előbb mint nemzetőr, majd a Szabolcs vármegyei önkéntes zászlóalj gyógyszertár parancsnoka, aztán a nyíregyházi katonakórház főhadnagya, a szabadságharc végén pedig mint a 104. honvédzászlóalj főorvosa. Ezenközben 1848-ban apja kezdeményezésére ő is (teljes családjával együtt) áttért a katolikus hitre, és felvette a Korányi nevet.
A szabadságharcban való részvétele persze nem maradt büntetlen: száműzték Bécsből felségsértés miatt, ugyanis egy magánlevélben megjegyzést tett Ferenc Józsefre. Utóbb Pestről is mennie kellett – visszatért Nagykállóba, ahol egyik alapítója lett a helyi kórháznak.
Pár év múlva, 1861-ben vármegye főorvosának nevezték ki, de még ugyanezen évben a magyar alkotmány felfüggesztése elleni tiltakozásul a teljes megyei tiszti karral együtt lemondott.
1864-ben amnesztiát kapott, és visszatérhetett Pestre. Bő tíz esztendővel később, 1878-ban kezdődött meg az I. belklinika (ma Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet, rövidebb nevén „Korányi Kórház”) építése saját tervei alapján, melynek átadása (1880) után egészen haláláig igazgatója lett és maradt.
Klinikáján – Magyarországon elsőként, de a korban sem túl elterjedt módon – bevezette a laboratóriumi kutatást, a vegyi-, bakteriológiai- és röntgenvizsgálatokat. Előadásaiban, szakirodalmi tevékenységében a kor leghaladóbb, legkorszerűbb tudományos nézeteit propagálta és érvényesítette. Munkássága elismeréseként 1884-ben „tolcsvai” előnévvel (Adolf nevű öccsével együtt) nemesi, majd (egymaga) 1908-ban bárói rangot kapott, 1891-ben a főrendiház örökös tagja lett – utóbb az MTA levelező tagjának választotta.
1886-ban kinevezték egyetemi rektorrá.
Ebbéli minőségében bevezette az egyetemen a klinikai gyakornoki rendszert, a belgyógyászati szakvizsgáknál pedig feltételnek szabta meg a klinikain felül az ideggyógyászati és a kórbonctani gyakorlatot is. Főleg a mellkasi betegségekkel foglalkozott, az elsők között vizsgálta a relatív szívbillentyű zavarokat, munkáiban, előadásaiban gyakran vizsgálta illetve mutatott rá az adott betegséggel összefüggésbe hozható társadalmi hátterekre.
Kezdeményezésére indult meg az aktív megelőző és gyógyító küzdelem a tuberkulózis (tbc) ellen, melynek keretében aktívan részt vett a tüdővizsgálói rendelő hálózat (ma: tüdőszűrő állomások) kiépítésében, elterjesztésében. Teljes egészében neki köszönhető az Erzsébet királyné Tüdőszanatórium 1905-ös megnyitása, mely a saját tervei alapján az általa gyűjtött adományokból épült fel. Ennek előzménye: 1898 májusában megalakult a Budapesti Szegénysorsú Tüdőbetegek Szanatóriumi Egyesülete (elnöke Batthyány Lajos gróf, alelnöke Korányi Frigyes).
Ez a szervezet volt a tuberkulózis elleni küzdelem irányítója és a budakeszi szanatórium megtervezője és megvalósítója. Az egyesület vezetőinek Ferencz József a szanatórium alapítására telket adományozott a Svábhegy nyugatra néző lankás lejtőin – egyúttal hozzájárult, hogy a szanatóriumot feleségéről, Erzsébet királynéről nevezhessék el.
A Budakeszi és Budapest határában lévő “kőfeji” telken 1901 októberére készültek el a szanatórium első épületei (akkoriban lóistálló is, amely ma nővérszállóként üzemel).
A későbbiekben más szanatóriumi épületek is létesültek a telken, és együttesen adják a mai Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet infrastruktúráját. Korányi fontos feladatnak tartotta a folyamatos kórházfejlesztéseket, a legújabb eljárások, eredmények alkalmazását, illetve szorgalmazta a gyógyfürdők fejlesztését, integrálását a gyógyászatba.
Báró tolcsvai Korányi Frigyes 84 éves korában, 1913. május 19-én hunyt el, Budapesten.
Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info