Lechner Ödön (1845-1914) építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője. A szecesszió építészetének világhírű, iskolateremtő mestere és a magyar szecessziós építészet megteremtője polgári családban, Lechner János és Schuhmayer Teréz gyermekeként született. Bátyja, Lechner Gyula és fia, ifj. Lechner Ödön (Lechner János Ödön) festőművészek.

Lechner az építészeti részletképzés tekintetében egyre inkább a a magyar folklór, az ázsiai illetve perzsa és indiai díszítőművészet felé fordul. 1891-ben Pártossal együtt megnyerte a Magyar Iparművészeti Múzeum és Iskola tervpályázatát „Keletre magyar” jeligével. Az Iparművészeti Múzeum (1893-96) épületének külső díszítései, a mázas cserepek, a pirogránit díszítőelemek, az áttört virágmotívumok indiai, perzsa, mór és magyar népi hatásokról tanúskodnak. Az épület egésze eltér a hagyományos formavilágtól, ami vegyes fogadtatásra talált. Azonban Lechner – most már Pártos Gyula közreműködése nélkül – tovább haladt az általa kijelölt úton és megbízást kapott a Magyar Állami Földtani Intézet Stefánia úti épületére, 1897-ben.

1928-ban alakult meg a Lechner Ödön Társaság, tagjai között Bartók Bélával, Kodály Zoltánnal, Lechner Jenővel, Lechner Lóránddal, Medgyaszay Istvánnal.

Szobra áll az Iparművészeti Múzeum előtt és a Margit-szigeti Művész sétány mellett.
A fővárosban egy fasor, több városban (például Szegeden és Kecskeméten) pedig utcák őrzik a nevét. Hamvai a Fiumei úti sírkertben díszsírhelyén találhatók.

Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info