Világesemények követik egymást a Felvidék ősi magyar földjén – a Kormányzó komáromi bevonulásának felejthetetlenül, megrendítően, felemelően hatalmas történelmi tüneménye után a kassai bevonulás elé tekint mindenki.
Rákóczi Ferenc Magyarországa fogadja Horthy Miklós Magyarországát, Felsőmagyarország fővárosában. Horthy Miklós bevonul Kassára… Nem korszakokat, de világokat köt össze az az óra. A magyar szabadság álma megint valóság lett, a Nagyságos Fejedelem álmát nem zavarja többé semmiféle idegen imperium árnyéka!
Még él itt egy nemzedék, amely tanúja volt a Fejedelem diadalmenetének Rodostótól Kassáig — több mint egy emberöltő előtt volt ez, a háború előtti Magyarország meseszerű pompával kísérte nyugvóhelyére Rákóczi Ferencet.
De jött húsz esztendő, amely márványkriptájában is feldúlta a Fejedelem nyugalmát.
Húsz esztendő cseh megszállása, húsz esztendő, amelyben idegen hatalmaskodás garázdálkodott Kassa ódon, büszke, történelmin nemes falai közt.
De most, húsz év után a régi kuruc Kassa, a régi magyar Kassa fogadja kitárt szívvel és kitárt lélekkel a felszabadító honvédeket, élükön az országgyarapító Hadúrral, Horthy Miklóssal.
A kassai bevonulás napja nemcsak a miénk lesz, de minden idők minden magyarjáé.
Húsz esztendő szenvedésteli küzdelmei zárulnak le evvel a nappal.
De húsz év küzdelmei után ne feledkezzünk meg azokról, akik ezt a küzdelmet folytatni fogják — más viszonyok közt, jobb viszonyok közt, de a régi hittel; hiszen nem mindenki jön vissza a Felvidékről, ott marad többek közt a Felvidék magyar szabadságharcának egyik lánglelkű, nagyszerű vezére, Esterházy János, aki a Szlovákiában maradt magyarokhoz intézett drámai kiáltványában jelenti be küzdelmének folytatását.
Kell-e külön mondani, hogy új harcában is a régi hálával és hűséggel kíséri az egész magyarság!
A kassai ünnepség a világ minden szabadságszerető emberének ünnepe. És öröm számunkra, hogy ott lesz lord Rothermere is. Ez a nap meghozza az ő diadalát is.
Mindenkinek öröme, diadala ez a nap, akinek számára szívügy a jog, a szabadság, az igazság.
Az Est, 1938. november 9.
Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info