A legrégebbi ismert tetoválás az 5300 éves tiroli “jégemberhez”, Ötzihez tartozik, akinek egyszerű mintázata feltehetőleg gyógyítással kapcsolatos célokat szolgálhatott.

Ez a mesterség igen nagy múltra tekint vissza, bár az ősi tetoválások célja nagy valószínűséggel nem a díszítés lehetett, alapanyaga pedig az akkori egyik legkézenfekvőbb, fekete színt biztosító anyag, a korom volt.

Ötzi egyszerű mintázata feltehetőleg gyógyítással kapcsolatos célokat szolgált, sem mint dekorációként került volna a testére, állítja Maria Anna Pabst, a Grazi Orvosi Egyetem egyik kutatója, aki optikai- és elektronmikroszkóppal is vizsgálta Ötzi maradványait.

A keresztekből és vonalakból álló rajzok többségét takarták Ötzi ruhái, több tetoválás is az úgynevezett akupunktúrás pontok közelében helyezkedik el. A jégbe zárt embert alpesi hegymászók fedezték fel 1991-ben, azóta a tudósok már kielemezték a ruházatát, különböző betegségeit – ízületi-, hát- és gyomorbántalmait – sőt még mitokondriális genomját is szekvenálták.

Ötzi tetoválásainak vizsgálatához Pabst csapata fény- és elektronmikroszkópot használt, megvizsgálva a tetovált bőrszakaszokat, melyeket utána összevetettek a belső comb nem tetovált mintáinak elemzéseivel. A tetovált bőr számtalan finom részecskét tárt a kutatók elé, melyek között hosszú kristályokat fedeztek fel. A vegyi elemzés szerint a részecskék a koromban is megtalálható kettős kötésű szénatomokból épülnek fel, míg a kristályok szilikátból tevődnek össze. Tetoválásmentes bőre ugyanakkor semmilyen jelét nem mutatta a koromnak. Ötzi “festékét” valószínűleg egy tűzrakóhelyet körülölelő szilikát tartalmú kövekről kaparták le, nyilatkozott Pabst.

“Ha megnézzük a jégember testét – én is ott voltam amikor a testet kiemelték – semmi jelét nem látni, hogyan készültek a tetoválások” – tette hozzá. Feltehetőleg Ötzi társai tüskéket használtak, hogy elég mélyen behatoljanak a bőrbe a korom-festék bejuttatásához.

SG.hu

HunHír.Hu