97 éves korában, március 10-én elhunyt Badiny Jós Ferenc, a magyar őstörénetkutatás legendás alakja, a sumér-magyar kapcsolatok kutatója, tudósa. Rá emlékezünk.

Dr. Gyárfás Ágnes

Badiny Jós Ferenc emblémája a rekonstruált esztergomi oroszlán

A Ludoviceum tüzér- és repülőtiszti fokozatot elnyert fiatal hallgatója a magyar királyi hadseregtől 1940-ben kivált és a Budapesti Műegyetemen folytatta tanulmányait. Katonai és műszaki ismereteivel a humán tudományok sűrű erdeje labirintusának legmélyére jutott és szinte a világon egyedülálló tudományos karriert futott be.

A Nógrád megyei Gácson született 1909. június 3-án, s a palóc fővárosban, Balassagyarmaton érettségizett. A magyarság-szemlélet megújítását édesanyja szavai nyitották meg lelkében, aki már kisgyermekként sokat mesélt fiacskájának a történelmünkről, elmondta, hogy Keleten sok rokonunk él, de nem finnek egyedül, hanem Kínától a Kárpát hazáig sokfelé felfedezhetők. Nagy, régi kultúra maradt utánuk Mezopotámiában, az eufráteszi Mezőföldön, ahol írásos emlékek is maradtak. Ha ezeket el tudnánk olvasni, fény derülne a magyarság őstörténetére, ősi nagy műveltségére. Badiny Jós Ferenc professzorként is többször idézte édesanyja szavait, „…tudod fiacskám az lenne a jó, ha a ma ránk erőszakolt magyarság képet fonákjáról a színére fordítanánk”.

Valóban az anyai sugallat, mint jó földben a vetés szárba szökött a lelkében, mert életműve bizonyította, hogy lehet a fonák helyzetét tiszta színbe hozni.

Amikor az oroszok elfoglalták hazánkat, menekülnie kellett. Olasz ismeretsége révén, Rómába ment, ahol megismerkedett Anton Deimellel, az ékiratos tudomány doayenjével. Deimel iskolájában a római INSTITUTUM PONTIFICUM BIBLICUM tanult ékiratos nyelvi és művelődéstörténeti képzést, s itt készítette el tantervét, melynek alapján később Buenos Airesben a Jezsuita Egyetemen tanszéket nyitott 1966-ban, rektori felkérésre. Tanszékét nyugdíjba vonulásáig vezette.

Igazi egyetemi ember volt, mert az oktatás mellett aktív tudományos munkásságot folytatott. Tagja volt a nemzetközi Orientalista Kongresszusnak, ahol 1967-ben AN ARBORBAN (Michigan, USA) az esztergomi kápolna oroszlános díszítésének mezopotámiai eredetét igazolta. Bizonyítását „Altaic People’ s Teocracy” címmel fogadta el a Kongresszus.

1971-ben a CANBERRAI Kongresszuson (Ausztrália) vett részt, ahol a pártus kérdéssel foglalkozott és a mezopotámiai őslakosok, a pártusok és a magyarok rokoni kapcsolatát tárta fel a fennmaradt, hiteles dokumentumok alapján. Előadása címe: „The Ethnic and Linguistic Problem of the Parthians.”

Tanári munkájához tankönyv gyanánt adta ki a Káldeától ISTER-GAMIG c. három kötetes művét. A második kötet nyelvi kérdéseket, míg a harmadik a „…lelkiség és mitológia” kérdéseit tárgyalta.

Megrázó élmény volt számára, amikor hazatérhetett újra szeretett magyar hazájába. Díszdoktoravatásán 1977. június 25-én elmondta, hogy „…az ég angyalai nem lehetnek boldogabbak, mint én voltam akkor, amikor az esztergomi kápolna küszöbét átléptem. Hogy én ennek a kápolnának reliktumaival harcoltam ősi múltunk elismertetéséért és csak képekről ismertem, s íme kinyílt előttem a magyar Mennyország kapuja… és szemtől szemben láttam, lelkembe zárhattam az ISTER-GAMI oroszlánokat a magyar szent királyok művét védő égi erőket megjelenítő szimbólumait”.

Badiny Jós Ferenc a Miskolci Vasgyári református templomban díszdoktoravatásán
székfoglaló előadását tartja (1997). Előtte a Károli Biblia két kötete

Ezután újra foglalkozott a rozettás oroszlánokkal és megírta többször kiadott művét az Esztergomi, Ister-Gami oroszlánok titka címmel. Ez a műve sokoldalú kutatómunkájának gerincét képezi. A lekapart, restaurálatlan oroszlános emblémát, amelyből valaha 14 volt, kiegészítette, rajzolatát hitelesen megtartva. Az oroszlán mögötti életfa dőlésszögéből – korábban szerzett matematikai ismeretei alapján – kiszámította a freskók korát, s a szimbolika megfejtése érdekében a csillagos éghez fordult. Ezzel a művel megadta az irányát a további kutatómunkának. A fonalat elindította: „…addig, amíg a MAGYAR CSILLAGREND égi térképét el nem készítjük a néphagyományban még élő elnevezések, mesék és adatok alapján, addig senki sem fog biztos választ adni az oroszlán vállán lévő paizs titkára vonatkozóan” (i.m. 81. old.).

Az egyetlen megmaradt esztergomi oroszlán képe a kápolna falán

A Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyeteme Mezopotámia tanszéke a Badiny Jós Ferenc által felvázolt kérdések kutatását folytatja, úgy, hogy mindig odafigyelünk írásba foglalt szavaira. Életében éberen figyelte munkánkat, s bosszús volt, amiért az „ékiratos emlékek helyett bizonytalan tartalmú, régi táblákat kotortok elő”. Aztán megenyhült, mert megértette törekvésünket, s el is mondta, meg is írta. „Örülök, hogy az általatok Képjel-írásnak nevezett szakrális szövegek olvasása révén közel jutottatok a magyar mesevilághoz. Már értem, hogy az ékjelekkel rögzített szövegek nyelve kevert indoeurópai eredetre vall. Az általatok turáninak nevezett nyelv szakrális képjelekkel rögzítette liturgikus szövegeit.” (2004. június)

Badiny Jós Ferenc miskolci tanítványai között (1999)

Kutatásaiban olyan mélységekbe hatolt, ahová a történeti ember még gondolatban sem mert elindulni. Különböző apokrif evangéliumok hatására (Tamás, Mária, Arimathiai József stb. evangéliuma) Szűz Mária származásának nézett utána, s ezekkel igazolta, hogy a kis Mária papnői nevelést kapott, mert pártus királyi család sarja volt. Számomra ez a tény már némileg ismerőskén hatott, mert egyik kiváló professzorunk Medvigy Mihály erről ejtett szót óráin és a kora keresztyén művészetről írt tankönyvében is utalt rá.

Badiny könyvét másolatban Szekér Klára pszichológus adta a kezembe, s terjesztette széles körben. Döbbenetes erejű mű ez. Érvényesült benne a párthusokról szóló sok korábbi kutatómunka esszenciája, a jezsuita atyáknál szerzett mély Biblia ismeret és az az istenhit, amely hegyeket tud megrengetni. Műve több kiadás után, ma is keresett olvasmány. Akár évente ki lehetne adni.

Mint várható volt, sok oldalról támadták Jézus király a pártus herceg című könyvéért. Ne soroljuk fel, hogy kik és miért, mert reméljük, tudjuk, hogy sokan már most is elfogadják teóriáját és komoly, adatolt tudományos munkák sora tanulmányozza a Krisztus születése körüli írásos emlékeket és a halála utáni keresztyén, antik és keleti irodalmat (Schmidt Irén, Dr. Tomory Zsuzsa, Maxim Áron, Gyenes István, Detrich Attila stb.).

A Pártus Jézus név alatt emlegetett könyv kettéválasztotta a magyar tudományt művelők táborát, mert világossá vált, hogy aki ezt elfogadja, nem nevezheti magát európainak, mert az európai kultúra judeo-krisztianus, ami nevelő apai ágról lehet igaz. A mű hittel vallotta Jézus égi eredetét, édesanyja szüzességét és pártus származását.

A vita és Badiny Jós Ferenc meghurcoltatása akkor torpant meg, amikor a Szent István kiadó megjelentette három kötetes művét az Apokrif Evangéliumok (2000) címen, s immár magyarul is olvashatóvá vált, amire Badiny Jós Ferenc könyvében hivatkozott.

A világ nem követte meg a sértésekért, de a hívei még erősebb szeretet-lánccal kötődtek hozzá a megpróbáltatások idején.

1996-ban hívtuk meg Mezopotámiai tudományok professzoraként magánegyetemünkre. 1997-ben díszdoktorrá avattuk. Dr. Pap Gábor mondta a laudációt. 1998-ban az Őskutatási Fórumon (Miskolc) egy hétig tanította híveit a mezopotámiai mitológiára és történelemre, s részt vett a Borsod megyei Alacska község kazettás templomának közös megtekintésén, Rudabányán hosszan, barátságosan elbeszélgetett Vincze István mesterrel az iskola igazgatójával, s Edelényben, kedves feleségével Ilonkával együtt nagy örömmel kóstolgatta Béres Józsefné zserbó szeletét, kedves süteményét.

Az Őskutatási Fórum vendégei között.
A háttérben Dr. Végvári József

Felesége halála után hazaköltözött, s egy kis apartmanban élt a Temető u. 2. sz. alatt. Jósága széppé tette idős éveit. Talált szerető szívet, aki mellette volt, és ahogy az igazakat megilleti gyöngéden zárta le a szemét 2007. március 10-én 1500 kor.

Badiny Jós Ferenc Miskolcon a Himnusz éneklése közben (1998)

Ebben az időben a Magyarok Háza kávézójában éppen róla beszélgettünk. Rostás László felemlegette a Feri bácsi egyik könyvében megírt történeti adalékot, amikor Kossuth Lajos menekült a magyar nemes-ércből vert pénzeket letétbe helyezte egy amerikai bankban. Ma ez a halom pénz az USA dollár nemesérc fedezete. Eljött hozzánk elköszönt tőlünk, még utána, szinte kimerítő módon végig beszélgettük csodálatos életművét.
Buenos Airesből elcipelte és iskolánk harmadik emeletének folyosójára segítséggel, de maga ragasztotta fel a hatalmas reliefet, UR-NAMMU törvénytábláját, amelyen a történetiségben először jelent meg a szeretettörvény gondolata.
Isten áldja meg emlékét. Mi tudjuk, hogy csak félig volt tréfa mikor azt mondogattuk egy-egy gondolatát boncolgatva: bízzuk rá, ezt Ő jól tudja, hiszen Jézus Urunk barátja… Most már a fele sem tréfa. Ő ott ül mennyei barátja hajlékában, és helyettünk az angyalok hegyezik fülüket, ha megszólal.

Korai tudományos munkái

Sumerian Syntax and Agglutination on Asian Languages, (Camberra, 1971.)

El Pueblo de Nimrud. Nuevas Orientaciones de las Lenguas Relaciones Intercontinentales (XXXVII. Congreso Internacional, de Americanistas, 1966.).

A megtalált magyar őstörténelem. (Ausztrália 1967).

A Buenos Aires-i Jezsuita egyetem kiadásában: Etnographical Map of Turanians (Uralo-Altaians, 1966.) és Signos Cunciformes (1966.).

KÁLDEÁTÓL ISTER-GAMIG I. Sumir őstörténet
KÁLDEÁTÓL ISTER-GAMIG II. Sumir- magyar nyelvazonosság bizonyítékai
KÁLDEÁTÓL ISTER-GAMIG III. Sumir-magyar lelkiség és mitológia.

Oszlopfő. Nemzeti Múzeum
A stilizált állattest hátsó tomporán a sokat emlegetett rozetta
(2006)

Dr. Gyárfás Ágnes – HunHír.Hu