Szigorú rendőri, illetve határrendészeti intézkedéssorozat után érkezhetett csak meg a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) különbusza október 23-án a délvidéki Kishegyesre. Az immár hagyományossá váló 56-os megemlékezés szónokai hitet tettek a magyarság megmaradása mellett a Délvidéken, és jelezték, hogy az ott élők kitartása, nemzeti identitástudatuk megőrzése példaértékű lehet az anyaországiak számára is. A kishegyesi óvodások szívhez szóló műsora, hazafias, lelkesítő szavalatok is színesítették a tömegrendezvényt, ahol hatalmas sikerű koncertet adott a Kárpátia zenekar.
A Délvidékre induló különbusz utasait már az Örs vezér téri metróállomás közelében igazoltatták a rendőrök, majd több rendőrségi autóval körbevették a közeli parkolóban várakozó járművet is. A megemlékezésre indulóknak le kellett szállniuk a buszról, átvizsgálták ruházatukat és csomagjaikat is, közben rögzítették az adataikat. A határ magyar szakaszán is hosszabb várakozásra kényszerültek, mert a határőrök is megvizsgálták az utazók poggyászait. A vártnál korábban sikerült átjutni a sokak által csak demarkációs vonalnak nevezett jelenlegi országelválasztó, szerbek által felügyelt szakaszán, s így a tervezett időben megkezdődhetett a megemlékezés a Szabadkától húsz percnyi autóútra lévő, nagyobbrészt magyarok lakta Kishegyesen.
A HVIM délvidéki szervezeteinek képviselői mellett sokan érkeztek személyautókkal, buszokkal Magyarország más városaiból is, így Hódmezővásárhelyről, Zalaegerszegről, Répcelakról. A helyi óvodások műsora annyira szívhez szólóra sikeredett, hogy komor tekintetű, kigyúrt fiatalok morzsolgattak el elérzékenyülve egy-egy könnycseppet, amikor a csöppségek a magyar forradalom és szabadságharc lírai termésének legjavából adtak elő részleteket.
Kiss Kornél, a HVIM kishegyesi elnöke felhívta a hallgatóság figyelmét, a magyarok mindig máshonnan várják a segítséget. Utalt rá, hogy rá kellene jönnünk végre: csak magunkra számíthatunk. Az összefogás fontosságát utalt rá, 1956 a bizonyítéka annak, hogy egy cél érdekében egymást segítő, támogató, buzdító emberek küzdelme sikeres lehet.
Rácz Szabó László kettős minőségében szólt: mint a Délvidéki Magyar Polgári Szövetség elnöke bejelentette, hogy rövidesen párttá alakulnak. A világ szégyenének nevezte a trianoni területcsonkítást, és a polgári önvédelemre szólított fel, amely a saját hibáján kívül hátrányos helyzetbe került délvidéki magyarság egyik legfontosabb joga. Mint a Magyarok Világszövetségének illetékese pedig érvelt a kettős állampolgárság fontossága mellett, s úgy ítélte meg: ha ezt nem kaphatják meg az elszakított nemzetrészeken élők, akkor a magyarság még mindig az elnyomás béklyójában él.
Kispalkó Szilveszter, a HVIM délvidéki elnöke hangsúlyozta: 56-ban összefogott a nemzet és egy emberként küzdött a megszállás ellen egy szebb és szabad Magyarországért. A forradalom példáját a jelen viszonyokra vetítve kijelentette: a délvidéki magyarság megfogyatkozva és megalázva bár, de töretlen hittel és reménnyel bízik a feltámadásban, és a Szent Korona összetartó erejében.
Toroczkai László, a HVIM elnöke beszélt azokról az álhősökről, akik eloroznák 56 örökségét, és utalt a médiában uralkodó állapotokra, amikor a tömegkommunikáció arra érdemtelen senkikből varázsol sztárokat. A valóságshow-k és más bugyuta kereskedelmi gagyi műsorok álhőseivel szemben jelezte, hogy a gondolkodó magyarok tudják, kik az őseik, s kik a hőseik. Figyelmeztetett a nemzet egységének fontosságára, a délvidéki magyarság jelenlegi helyzetére, és a pozitív változás képét elővetítve leszögezte: még itt, a megszállt területen sem lehet a magyar rabszolga saját hazájában. Megemlítve a HVIM különbuszának kalandos útját elfogadhatatlannak és elképesztőnek tartotta, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal kiszolgálja a szerb titkosszolgálatot.
Az elnök beszédét követően az egybegyűltek pattogós verbunkokat, mezőségi lassút, és hamisíthatatlan kalotaszegi kesergőket hallgathattak egy délvidéki népzenészek előadásában, felhangzott a Kossuth-nóta, majd a Magyarország katonái című dallal fokozta tovább az ünnepi hangulatot a színpadra lépő Kárpátia. A zenekar eddig megjelent három lemezének legjobb dalaival buzdította a közönséget, zúgott a Vesszen Trianon!, s a ria, ria, Hungária!
2004. október 24.
G. Kirkovits István