Mérföldkő a lassan tíz éves nemzeti rock zenei műfaj szélesebb körben való megismertetése folyamatában a Hungarica együttes budapesti, a Petőfi csarnokban rendezendő koncertje.

Kilenc évvel azután, hogy a liberális rendszerváltónak hazudott szélsőbalos kultúrcenzor betiltotta a Fehér Karácsony – a Magyar dal ünnepe elnevezésű első nemzeti rock fesztivált, most felcsendülhetnek a hazafias szerzemények a budapesti irányítás alatt lévő arénában. Demszky és kirekesztő bandája a nemlétező fasiszta veszélyre hivatkozva különböző trükkökkel megakadályozta később a Kárpátia fellépését is a PeCsában ugyancsak előzetesen aláírt szerződések semmibe vételével, de ahogy erősödött és ismertebbé vált a nemzeti rock mint zenei műfaj, szociológiai jelenség és közösségépítő tényező, valamint a politikában a nemzeti elkötelezettség, úgy szorultak háttérbe a fővárost vezető kirekesztők, kettős mércések és álságos toleranciabajnokok. A Hungarica fellépése bizonyítja: a nemzeti rock, úgy is mint egy összetartó erő, hazafias, dalba öntött ideológia győzedelmeskedett az ultraliberális, kirekesztő és szelektáló nézetek együttese felett. Gyertek, jöjjön mindenki magyar és Árpád-sávos zászlókkal a nemzeti rock győzelmi ünnepségére, a Nemzeti Jogvédők és a Hungarica együttműködéseképpen megvalósuló nagy nemzeti bulira.

Szólt a cenzor, és hatalmas politikai botrány után elmaradt 2001 karácsonyán a Pannon Rádió Rockszerda adásnapja által elnevezett, és nagy nyilvánosságot kapott, korábban szkinhed csapatoknak aposztrofált zenekarok válogatott, hazafias szerzeményekből összeállított repertoárral bemutatkozni akaró régi-új, illetve ismét felálló zenekarok nagy bemutató karácsonyi örömkoncertje.

Demszky mindent bevállalt, kártérítést, a cenzor szerepét, a nyilvánvaló jogsértést, csak azért, hogy megakadályozza a Rockszerda által a budapesti közönség széles rétegével megismertetett zenekarok budapesti fellépését. Hiába protestáltak Demszky Gábor liberális városvezér kirekesztő és kettős mércés döntése ellen a Fővárosi Közgyűlés fideszes és MIÉP-es politikusai, valamint Demszky közmeghallgatásán a nemzeti rock élőben való beszippantására kiéhezett fiatalok, rádióhallgatók, a várospusztító hatalma erősebb volt az állampolgár hangjánál. A nagy erőfeszítéssel, tényleg a köz szinte minden szeglete segítségével megszervezett, és a szabályos engedélyekkel bíró fesztivál a hatalmi erőszak miatt elmaradt. (Ezt a produkciót fogadta be következő nyáron az eredeti szervezők által létrehozott örvényesi Koppány tábor, illetve utána pedig a Magyar Sziget.)

Pár év múlva, az akkor hatalmas sebességgel berobbanó Kárpátia együttes is a nemzeti dalosok sorsára jutott, de Demszky itt már nem személyesen, hanem jó judeobolsi szokás szerint a főváros kezelésében lévő Petőfi Csarnok egyik alkalmazottjával vitette el a balhét. A szintén minden jogi és egyéb előírásoknak megfelelő szerződés ellenére a liberális hatalmi önkény ismét legyőzte a zenében is kifejezhető nemzeti szabadságvágy kézzel, füllel, együttléttel is felfogható csarnokos megjelenítését.

A Hungarica együttes az utolsó öt év hatalmas zenei meglepetése a nemzeti rock világában, a kimondottan rockos, metálos elemekre épített dallamvilág, a hazafias, nemzetféltő, elgondolkodtató, a múltat megéneklő, de a jelen politikai kihívásait is előadó, az antidemokratikus jelenségeket bíráló dalszövegekkel való kiváló párosítása. A nemzeti jogvédők – akik egy új, hazafias szemléletű segítő és az igazságot hazafiasan, emberi módon, részrehajlás nélkül képviselni akaró jogászok társaságát alkotják – közeledése és barátkozása teljesen törvényszerű volt a dallal harcoló Hungaricával. A Nemzeti Jogvédelemért megrendezett első koncert is frenetikus sikert hozott mind a paragrafusok, mind a hangszerek embereinek, és a mostani, március 21-én rendezendő nagy közös program is előre borítékolható siker elébe nézhet. Az est fővédnökei: Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik képviseletében vetették be magukat a jogvédelem mellett a nemzet igaz képviseletéért vívott harcba, és minden bizonnyal a Jobbik meghatározó személyiségei is elengedik magukat egy kicsit a választási hajrában a nyájmeleg átérzése közepette. A vármegyések szervezésében pedig vért adhatnak a magyarok a magyaroknak, szimbolikusan is, illetve a teljes valójában, hiszen véradó állomás települ ki az eseményre. A szervezők kérik, a Petőfi Csarnok nemzeti visszafoglalásán mindenki hozzon annyi, általa szeretett és tisztelt lobogót, amennyit csak akar. Öltöztessük magyarba a Petőfiről elnevezett csarnokot!

Az egész, fent tényleg csak elnagyoltan vázolt folyamat viszont testet ölt a zenekar énekesében, Sziva Balázsban. Ő az az ismert személyiség, aki egy pesti gimnáziumi szkinhedzenekartól az elmúlt 16 évben töretlenül fejlődve, alakulva másik zenekarával, a megállás nélkül aktív és küzdő Romantikus Erőszakkal jutott el a jelenbe és az ismertségbe. Hungaricás jelenléte meg annak az iskolapéldája, ami az angolszász rockzene jellemzője is volt a magyarnál rövidebb ideig: a tiltástól, elhallgatástól a meghatározó világjelenségig. Sziva tevékenysége kapcsán kicsiben és magyarban ugyanezt az utat élheti át, ismerheti meg valaki, aki látogatója ezeknek koncerteknek, vagy elolvassa az énekes-szövegíró ebben a témában írt, önvallomásokkal is színesített könyvét, illetve megtekinti a Dübörög a nemzeti rock című, jelen századunk magyar kultuszfilmjét.

G. Kirkovits István – HunHír.Hu