A Romantikus Erőszak március 13-án a Wigwam-ban tartja 15 éves jubileumi koncertjét és március elején jelenik meg a csapat legfrissebb albuma, a magyar nép történelmének szabadságharcait megidéző Árpád Hős Magzatjai, rajta egy igazán különleges dallal, amely 1956 októberében, a Corvin-közben született.
Az 1956-os események emblematikus mozzanata a Pesti Srácok harca volt, akik szinte puszta kézzel szálltak szembe egy világhatalom páncélosaival. A szabadságharcban hat Pongrátz-fiú vett részt. Közülük Pongrátz Ödön egyike volt a Corvin közi felkelő csoport megszervezőinek, öccsét, a legendás Pongrátz Gergelyt főparancsnoknak választották a corvinisták. Az Erdélyben, Szamosújváron felcseperedő Pongrátz fivérek édesanyja, Lengyel Anna Kolozsvárott diplomázott zeneművészetből. A trianoni békediktátum után több revíziós verset is megzenésített. Közülük egynek a refrénjét a fiai később sokszor énekelték a Corvin közben, s főleg az utolsó sorát – „Inkább vesszen el hát szívünk drága vére, / Meghalunk, de előbb megfizetünk érte” – majdnem mindenki emlegette.
Pongrátz Gergely így írt a nótáról Corvin köz 1956 című könyvében: „Ödön valamelyik lakásban látott egy zongorát, és engedélyt kért, hogy játsszon rajta. Kinyitották az ablakot és a Corvin-közben valamennyien hallottuk Ödön éneklését a zongora kísérettel. Ő is édesanyámnak azt a szerzeményét játszotta, amelynek versét Reményik Sándor írta. Refrénjét sokan átvették a srácok közül és később is lehetett hallani valakit itt is ott is énekelni.”
– Ödön bácsi ezt a dalt játszotta el nekünk, amikor egy alkalommal meglátogattuk Kiskunmajsán, ahol az 56-os Múzeumot vezeti. Megbeszéltük vele, hogy a nótát feltesszük a következő CD-nkre, hogy megmaradjon a XXI. századi Pesti Srácoknak. Az eredeti szöveget még 1956. október 27-én hajnalban, a harcok szünetében írta át a kor eseményeire aktualizálva – mondta a HunHír.Hu-nak Sziva Balázs, a RomEr frontembere.
Töltsd, le, hallgasd meg!
Romantikus Erőszak: Szenvedő magyarok [1]
A Romantikus Erőszak tizenötödik születésnapjára egy népzenei hatásokkal átitatott, lendületes nemzeti rock albumot jelentet meg, Árpád Hős Magzatjai címmel, 2009 március 9-én. Az első kiadáshoz még egy ajándék koncert DVD is jár majd, amelyet tavaly márciusban vettek fel a Wigwamban.
A CD-n szereplő dalok a magyar szabadságharcok témakörét járják körül a kuruc kortól 1848/49-en át 1956-ig. Az Audioplanet stúdióban rögzített felvételen egy sor népzenészen kívül vendégeskedik Schuster Lóránt (P.Mobil) és Hirlemann Bertalan (Beatrice) is, valamint egy dalszöveget Pusztai Zoltán jegyez.
ELŐRENDELÉS (utánvéttel, a megjelenés napjáni postázással 2500 Ft+pkg) a romer@hunhir.hu e-mail címen.
A lemez dalait az együttes mutatja be “saját szavaival”:
A címadó szám zenei és szövegi értelemben is vérbeli nyitónóta, fogós refrénnel. A legendák népéről szól, akiknek nyilait hajdanán a fél világ rettegte, átvitt értelemben pedig mindazokról, akik a magyar szabadságért küzdöttek/küzdenek! Ez a téma állt össze legelőször az új lemezre. A dal elején hallható rövid bukovinai székely népmesét Schuster Lóránt (P.Mobil) mondja el.
1703-ról, a Rákóczi szabadságharc kitörésének koráról, híres vitézeiről mesél ez az igazán vidám nóta.
Máté Péter mindenki által ismert dalának lényegretörő feldolgozása. Néhány évvel ezelőtt a “Vörös Kettes” zenei tehetségkutatóján egy cigánylánnyal énekeltették el és a zsűri persze teljesen odáig volt tőle, sőt egyikük azt mondta, hogy ezzel aztán most jól megmutatta a bőrfejűeknek… Akkoriban jutott eszünkbe, hogy el kellene játszanunk, hiszen a nóta üzenete egyértelmű: EZ ITT AZ ÉN HAZÁM!
Egy mezőségi népdalból építkező szám. A szöveg a második Trianonról, arról a szégyenteljes eseményéről szól, amikor 2004. december 5-én a nemzet egy része bedőlt a kormány aljas hazugságainak és a kettős állampolgársági népszavazáson megtagadta a határon túlra kényszerített testvéreit.
Az 1956-os forradalom emblematikus mozzanata a Pesti Srácok harca volt, akik szinte puszta kézzel szálltak szembe egy világhatalom páncélosaival. Az ügy bukása után erről a hősiességről egy induló született Itáliában. Fél évszázaddal később, a Budapesten lezajlott forradalmi események hatására, erre a dalra utalva, több olasz futballklub (Internazionale, AS Roma, Lazio) szurkolótábora fejezte ki a budapesti fiatalok iránt érzett szimpátiáját. “Avanti ragazzi di Budapest” volt olvasható több stadion lelátóján. Ők így tisztelegtek az 56-os évforduló előtt, valamint az itthon kialakult politikai helyzet miatt 2006-ban az utcára vonult harcosokkal vállaltak szolidaritást. A magyar szöveget a Hungarica költője, Pusztai Zoltán követte el.
Ennek a dalnak egy korábbi változata már szerepelt a Független Adóval közös Szövetség CD-nken, de fontosnak tartottuk, hogy az önálló albumunkon is ott legyen. Persze újból felvettük és itt-ott alakítottunk is rajta. A mondanivaló azt tükrözi vissza, amit ma Magyarországon magunk körül látunk.
2008. november 1-jét, soha nem fogjuk elfelejteni már csak azért sem, mert a zenekar tagjai is a saját bőrükön tapasztalhatták meg a szlovák rendőrök kegyetlenségét. Ezen a napon bajnoki labdarúgó mérkőzést játszottak a tótok által megszállt Csallóközben, Dunaszerdahelyen, utána pedig mi koncerteztünk volna néhány kilométerrel arrébb Nagyudvarnokon. A DAC stadionban megjelent szlovák rendfenntartók minden ok nélkül félbeszakították a mérkőzést és brutálisan bántalmazták az ártatlan magyar szurkolókat, számtalan súlyos sérültet – köztük két embert, akiket a klinikai halál állapotából kellett visszahozni – hagyva maguk után. A koncertünket betiltották, bennünket pedig a révkomáromi rendőrkapitányságra hurcoltak és ott tartottak fogva. Komor hangulatú szám, hátborzongatóan szép női énekkel, a magyargyűlölet ellen.
1850 táján született tradicionális népballada az aradi vértanúkról.
Egy igazi szurkolói himnusz egyenesen a lelátókról. A nóta bevezetőjének meccs hangulatát az Aryan Greens és a 7 Side ferencvárosi elvetemültjei szolgáltatták a stúdióban.
A záró tétel maga a velünk élő történelem, ezért is hallhatóak benne eredeti 1956-os rádiófelvétel részletek. A szabadságharcban hat Pongrátz fiú vett részt. Közülük Pongrátz Ödön egyike volt a corvin-közi felkelő csoport megszervezőinek, öccsét, a legendás Pongrátz Gergelyt főparancsnoknak választották a corvinisták. Az Erdélyben, Szamosújváron felcseperedő Pongrátz fivérek édesanyja, Lengyel Anna Kolozsvárott diplomázott zeneművészetből. A trianoni békediktátum után több revíziós verset is megzenésített. Közülük egynek a refrénjét a fiai később sokszor énekelték a Corvin közben, s főleg az utolsó sorát majdnem mindenki emlegette: “Inkább vesszen el hát szívünk drága vére, / Meghalunk, de előbb megfizetünk érte.” Pongrátz Gergely is írt a nótáról Corvin köz 1956 című könyvében: “Ödön valamelyik lakásban látott egy zongorát, és engedélyt kért, hogy játsszon rajta. Kinyitották az ablakot és a Corvin közben valamennyien hallottuk Ödön éneklését a zongora kísérettel. Ő is édesanyámnak azt a szerzeményét játszotta, amelynek versét Reményik Sándor írta. Refrénjét sokan átvették a srácok közül és később is lehetett hallani valakit itt is ott is énekelni.”
Ödön bácsi ezt a dalt játszotta el nekünk, amikor egy alkalommal meglátogattuk Kiskunmajsán, ahol az 56-os Múzeumot vezeti. Az eredeti szöveget még 1956. október 27-én hajnalban írta át a kor eseményeire aktualizálva. A mi felvételünkön a Bikiniből és a Beatricéből ismert Hirlemann Berci játszik zongorán.
HunHír.Hu-információ