November 19-én, pénteken este a budapesti Wigwam klubban lemezbemutató koncertet tart a Kárpátia elnevezésű nemzeti rock formáció. A zenekar a koncerten lejátssza legújabb hanghordozójának, a Tűzzel-vassal című albumnak dalait, és válogat korábbi két lemezének legsikeresebb nótái közül is. A koncertről fényképes riportot közlünk.

A fehérvári huszárok módjára robbant a hazai nemzeti-rock életbe a Petrás János vezette Kárpátia elnevezésű formáció. Az alapító Petrás János énekes-basszusgitáros több mint harminc nagylemezen tette le névjegyét az igényes muzsika mellett. Korábbi formációja, a CHC, egy sajátos zenei stílust is meghonosított Magyarországon. Petrás János vallja, hogy a rockzene magyar eredetekből is vezethető, mert neves népzenészek is tolmácsolják, hogy a székelyföldi, a csángó muzsika például a blues magyar elődje, megfelelője.

Az egészséges nemzeti öntudat felébresztését szorgalmazza a zenekar, s gyűlölködésmentesen, de igazul próbál szólni mindenkihez. A fiataloknak és az öregeknek egyaránt joguk van arra, hogy megismerjék a valós történelmet, és olyan, a magyar néprajz-, népdal- és mondakincs, hogy kimeríthetetlen bányája a kutakodónak. A múltból táplálkozva javíthatnak sorsukon, de a Kárpátia segítségével tükörbe is nézhetnek a mostani kérdésekre válaszolva.

Petrás Jánosék bátran nyúltak Bánk Bánhoz, a székely népballadákhoz, a régi lelkesítő katonadalokhoz, hogy új hangszerelésben, de az időálló gondolatokat aktualizálva a jelenkor magyar emberének szólhassanak a globalista világban. Elvetik a mindenre kiterjedő beolvasztási kísérleteket, és hiszik, hogy a Kárpát-medence egy önálló földrajzi és geológiai egység, egy olyan lehetőségekkel rendelkező csoda, amely ilyen formában a világon sehol sem található. A zenekarvezető mindenütt a nevelés fontosságát hangsúlyozza, mert a jelen sokszor elkorcsosul, s a tömegkommunikációs csatornák sok nemtetsző dolgot közvetítenek. Ezért fontos, hogy a zenében, de még a külsőségekben is kifejezze az ember hovatartozását.

A zenekarvezetőnél nem egy újkori divat, hogy megjelenésében is kimutatja hagyománytiszteletét és múltszeretetét, hiszen már a 80-as években ötvösként foglalkozott például a tarsolylemezekkel. Nem véletlen tehát, hogy a Kárpátia a Kárpát-medencének szóló együttes kíván lenni, és az sem mondható, hogy ez egy hirtelen változás eredménye. A gyermekkorból hozott útravaló, a figyelő ember mindenre kiterjedő tekintete és a dolgok megfelelő összerakása eredményezte azt, hogy 2003-ben összeállt a PetrásBankó AttilaCsiszér Levente alkotta formáció. A csapathoz csatlakozott Bíró Tamás gitáros és Galántai Gábor billentyűs, s mára három hanghordozó legsikeresebb dalaiból állíthatják össze repertoárjukat.

Szólnak a szerzemények a magyar katonáról, a hősi helytállásról, zeng a csatadal, megáll a holló, az apáról szól a költemény, a hazáért harcoltaknak állít zenei kopjafát a csendes Don, s talán az eddigi legjobban sikerült feldolgozásban szívre-lélekre hat a Székely Himnusz. Az új lemezről mindenképpen ki kell emelni az Egy az Isten, egy a nemzet című dalt, amelyet Sinkovits Vitay András szívhez szóló szavalata fémjelez. Hallható az irredenta mozgalom himnuszává vált Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország kárpátiás feldolgozása is, de ezt a dalt a fiúk nem játsszák a koncertjeiken. Meg akarták csupán mutatni, hogy ércesebb férfihangon és a rockzene kifejezőeszközeivel is fel lehet támasztani a két világháború közötti élő, eleven magyar reményt.

2004. november 11.

G. Kirkovits István