Golda Meirtől hírhedt antiszemitákig sokan számíthatnak arra, hogy a nevüket viselik majd a jelenleg oroszokról elnevezett utcák. Izrael és a Jád Vásem tiltakozik – írja a Haaretz nyomán a zsido.com.

Az orosz nyelvi és kulturális hatások eltörlésének irányában kifejtett ukrán erőfeszítések egyik eleme, hogy rendet vágnak a kijevi utcanevek között és a nemkívánatosnak nyilvánított orosz elnevezések helyett olyan ukrán nacionalisták emlékét őrzik meg, akik a náci Németország szövetségeseiként rengeteg zsidó haláláért felelősek. Az akciót az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézete nevű kormányzati szerv irányítja.

„A közterületek átnevezése azért fontos, hogy megszabaduljunk az orosz birodalmi örökség mítoszától. A deruszifikáció és a dekolonializáció a kommunizmus lebontásának logikus folytatása. Olyan személyek nevét választottuk ki, akik fontos hozzájárulást tettek az ukrán vagy a nemzetközi kultúrához, ukrán-pártiak voltak,

harcoltak a totalitárius rendszerek ellen, vagy üldöztetést szenvedtek el azok által, illetve az életüket kockáztatták, hogy zsidókat mentsenek a holokauszt alatt”

– áll az intézet közleményében.

Nem kétséges, a világ igazai mellett a kijevi születésű Golda Meir, egykori izraeli miniszterelnök is utcát kap, ám a listán szerepelnek olyan, nácikkal szövetkező ukrán nacionalista vezetők is, mint Andrij Melnik vagy Jevhen Onacki. A lépés számos történész és zsidó vezető rosszallását kiváltotta, és ők figyelmeztettek arra is, hogy

a náci kollaboráns vezetők felmagasztalásával csak azt az orosz állítást erősítik, miszerint Ukrajnában a nácik ellen viselnek háborút.

Melnik 1929-ben alapította meg az Ukrán Nacionalisták Egyesületét, mely paramilitáris szárnya, az Ukrán Felkelő Hadsereg segítségével a független ukrán állam megalapításáért küzdött. A második világháború alatt lelkesen működtek együtt a Szovjetunióra támadó német csapatokkal és részt vettek a zsidók tömeges lemészárlásában.

„Az Ukrán Felkelő Hadseregről utcát elnevezni azért is problematikus, mert ők gyilkoltak meg százezer lengyelt Nyugat-Ukrajnában és további ezreket űztek el otthonaikból.

Ez a szervezet olyan ukrán rendőrökből állt, akik korábban nyolcszázezer zsidót öltek meg szintén Nyugat-Ukrajnában. Onacki pedig büszkén hirdette, hogy az olasz fasiszták mintáját követi és az ukrán nacionalizmust is a fasizmus egyik formájának lehet tekinteni”

– mondta Grzegorz Rossolinki-Liebe német-lengyel történész.

Az ügyben a jeruzsálemi Jád Vásem illetékese is megszólalt:

„Az Ukrajnában dúló háború miatt megértjük, hogy Ukrajna és a kijevi városvezetés meg akarja változtatni az orosz-párti személyekről elnevezett utcák nevét.

Ezzel együtt azonban tekintettel kellene lenniük a történelmi tényekre és nem lenne szabad olyan embereket megtisztelni, akik részt vettek a németek zsidóellenes irtóhadjáratában.

Közéjük tartozik Andrij Melnik, aki a háború végéig kitartott Hitler mellett és részt vett a holokauszt kivitelezésében”

– mondta Dr. Arkagyij Zeltser, a Jád Vásem szovjet holokausztot kutató részlegének igazgatója.

A fent említett két nacionalista szervezet rehabilitálása már akkor kezdetét vette, amikor 2014-ben Oroszország elfoglalta a Krím-félszigetet, ám mióta 2019-ben zsidó származású elnököt választottak, ez a folyamat lelassult.

Zelenszkij menesztette az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézete revizionista nézetek valló vezetőjét és egy olyan szakembert nevezett ki a helyére, aki korábban a holokauszt emlékezetének megőrzésén fáradozott.

Ezzel együtt a náci kollaboránsokat egyre növekvő tisztelet övezi az országban.

„E ’hősök’ némelyike a sötétség és a fasizmus erőivel fogott össze a második világháború alatt.

Ukrajna most éppen olyan ideológia ellen harcol, amelyért ezek az emberek kiálltak.

Sokkal jobb lenne, ha inkább a demokráciáért és a szabadságért küzdő emberek nevét viselnék az utcák”

– jelentette ki Ukrajna (egyik) főrabbija, Jáákov Bleich.

Az izraeli Háárec napilap megkeresésére Anton Drobovics, az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének elnöke a következőt közölte:

„Az ukrán törvények szerint az Ukrán Nacionalisták Egyesülete és az Ukrán Felkelő Hadsereg tagjai az ukrán függetlenségért harcoltak, amiért tiszteletet érdemelnek, így tehát ennek megfelelően kell őket kezelni, hiába van tudomásunk e szervezetek kétes hírnevéről.

Onackit ukrán szabadsághősként tartjuk számon, akit éppen a nácik üldöztek nézeteiért.

Abban az időben azok az értelmiségiek, akik független nemzetállamokat akartak építeni Kelet-Európában és a Közel-Keleten, általában szélsőjobboldali vagy szélsőbaloldali irányzatok hívei voltak. A britek számos olyan radikális cionista militánst tartottak terroristának, akiket ma Izraelben nemzeti hősként kezelnek

– vont (hamis) párhuzamot Izraellel Drobovics.

Hunhír.info – zsido.com