(Thomas Röper – anti-spiegel.ru) Lengyelország gyújtogat, ahol tud. Az Oroszország elleni szankciók legnagyobb híve és támogatója NATO-fellépést követel Ukrajnában, kiutasítja majd’ az összes orosz diplomatát, és zárolja az orosz követség számláit.
Már beszámoltam arról, hogy a lengyel kormány láthatóan egy nagyobb háború kitörését készíti elő Európában, amennyiben még az orosz erőkkel való közvetlen konfrontációra is törekszik, amikor “NATO-békefenntartó csapatok Ukrajnába telepítését” követeli. Az Egyesült Államoknak eddig sikerült ezt megakadályoznia azzal, hogy világossá tette, Lengyelország természetesen önmagában tesz, amit akar, de a NATO segítségére ilyen esetben nem számíthat, mert az orosz csapatokkal való összecsapás ilyen körülmények között nem Lengyelország elleni orosz támadás lenne.
Lengyelország ezért egyelőre lemondott az ötletről, de még mindig van elég ötlete a helyzet további eszkalálására. Most kiutasította az orosz diplomaták többségét, és a történelemben egyedülálló módon befagyasztotta a lengyelországi orosz nagykövetség számláit, ami sérti a diplomaták és diplomáciai képviseletek védelméről és jogállásáról szóló valamennyi nemzetközi megállapodást.
Az orosz televízió erről vasárnap este számolt be heti hírösszefoglalójában, én pedig lefordítottam az orosz televízió bejegyzését.
A(z orosz) fordítás kezdete
Az USA visszariad Lengyelország javaslataitól
Joe Biden lengyelországi látogatása véget ért. Már régóta vártak erre és készültek rá. A látogatást megelőzve Lengyelország még külön kitűnt a javaslatával: felajánlotta, hogy csapatokat küld Ukrajnába, növeli az oda irányuló fegyverszállításokat, és kész volt Kalinyingrádot is elszakítani Oroszországtól. Mindez egy olyan történelmi vonulat folytatása, amely Lengyelországot még nem tette boldoggá. És most újra [bepróbálkoznak vele].
Fél Varsót lezárták a Bidennel való találkozó miatt. Az amerikai elnök limuzinjára két zászlót – egy amerikait és egy lengyelt – erősítettek. A konvoj elérte az elnöki palotát.
Az úgy Lengyelországnak mint Ukrajnának szánt amerikai fegyverszállítások kérdése egyike a legfontosabbaknak. Duda elnök lelkesen hagyja el a szőnyeget, hogy vendégét közvetlenül az autója előtt fogadhassa. Biden először jár itt elnökként, és az összes uniós ország közül célirányosan Lengyelországot választotta erre a különleges látogatásra.
Varsó pedig mindent megtett annak érdekében, hogy a tengerentúli vendég ne csalódjon. Két nappal a látogatás előtt Varsó kémkedés ürügyén bejelentette az orosz diplomaták túlnyomó többségének – 45 diplomata, vagyis a lengyelországi orosz diplomáciai testület háromnegyede – kiutasítását, majd megtette az elképzelhetetlent: befagyasztotta az orosz nagykövetség számláit a „terrorizmus finanszírozása” megfogalmazással indokolva. És a találkozó során újra ugyanaz a téma hangzott el: „orosz agresszió” és Moszkva megfékezésének szükségessége.
„Ezt a politikát akarjuk folytatni az Egyesült Államokkal közösen, számítunk az amerikai vezetés határozottságára és keménységére az egész észak-atlanti szövetségben” – mondta Duda.
Valójában Lengyelország is megpróbálta előre meghatározni a NATO-csúcstalálkozó napirendjét azzal, hogy felvetette egy akár 10 000 fős, úgynevezett békefenntartó kontingens Nyugat-Ukrajnába küldésének ötletét. Varsó tervei szerint a NATO-csapatok biztosítják az állítólagos humanitárius folyosókat, amihez természetesen repüléstilalmi övezetet kellene felállítani felettük. Még a Fehér Ház is visszahőkölt egy ilyen lehetőségtől.
Moszkva is figyelmeztetett a lehetséges következményekre. „Lengyel kollégáink már mondták, hogy békefenntartókat küldenének. Remélem, értik, miről beszélnek. Ez az orosz és a NATO-erők közvetlen összecsapásához fog vezetni, amit mindenki nemcsak el akart kerülni, hanem mindenki azt mondja, hogy alapvetően nem szabad megtörténnie” – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Annál is inkább, mert a nyugati zsoldosokat már érte közvetlen orosz rakétatámadás – egy Lvov melletti gyakorlótéren. Így a lengyeleknek végül felajánlották a lehetőséget, hogy önállóan cselekedhetnek – a NATO nélkül, és így a blokk azon kötelezettségei nélkül, hogy megvédje őket egy Oroszországgal való közvetlen összecsapás esetén.
Nem fogunk NATO-csapatokat és repülőgépeket küldeni Ukrajnába, mert felelősek vagyunk azért, hogy a konfliktus ne terjedjen túl Ukrajnán. Ez még több szenvedést, halált és pusztulást hozna” – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
De Lengyelország B-terve, az Oroszország elleni totális gazdasági háborúra való felhívás már életbe lépett. Varsó a közúti folyosók blokkolásának ötletét szorgalmazza, ami az egész európai gazdaság összeomlásához vezethet. Lengyelország is ragaszkodik az orosz olaj és gáz visszautasításához, annak ellenére, hogy a lengyelországi benzinkutaknál már sorok állnak az üzemanyagért.
„Oroszország rubelben próbál fizettetni velünk. Ebbe nem szabadna belemennünk. Mindent meg kell tennünk, hogy Ukrajnát védelmi fegyverekkel lássuk el, és a legkeményebb szankciókat kell bevezetnünk Oroszországgal szemben” – hallatszik Lengyelországból.
Azonban nem egy gazdasági óriás az, aki ilyen radikális elképzeléseket akar megvalósítani. Lengyelország gazdasága az egy főre jutó GDP tekintetében csak a 26. helyen áll Európában, és az ország messzemenően uniós támogatásokból él. 2004 óta Varsó közel 200 milliárd eurót kapott Brüsszeltől. Tehát a szankciós bankettet másokkal fizettetnék meg.
„Morawiecki miniszterelnök azt mondta, hogy Lengyelország a nyugati szankciók és más barátságtalan intézkedések rendezője. Tény, hogy Lengyelország áll elő a legőrültebb elképzelésekkel, amikor arról van szó, hogy minden fronton szakítsanak velünk” – mondta Szergej Andrejev, Oroszország lengyelországi nagykövete.
Íme egy példa erre a szélsőségességre. A szárazföldi erők volt parancsnoka, Waldemar Skrzyczak a televízióban kijelentette, hogy az oroszországi Kalinyingrádnak Lengyelországhoz kellene tartoznia: „Lengyelországnak fel kellene vetnie az 1945 óta Oroszország által megszállt kalinyingrádi terület hovatartozásának kérdését. Ez a terület soha nem volt orosz, hanem történelmileg Poroszországhoz és Lengyelországhoz tartozott. Ezt immár visszahódított földnek kellene nevezni. Véleményem szerint Kalinyingrád területe Lengyelország része” – mondta.
És mindezt annak ellenére, hogy Kalinyingrád – korábban Königsberg – soha nem volt lengyel, a lengyel Gdansk pedig a közelmúltig a német Danzig volt. Lengyelország ezen területeket a Szovjetunió második világháborús győzelmének, valamint a jaltai és a potsdami konferencia eredményeinek köszönhetően kapta meg. Ahogy Lengyelország megkapta az egykori Kelet-Poroszország északi részét és nagy területeket nyugaton. Ezért a mai lengyel Szczecin az egykori német Stettin, Wrocław pedig az egykori Breslau.
De a hála helyett a jelentős területi nyereségért, Lengyelország ezt mutatja: A Vörös Hadsereg felszabadító katonáinak emlékművét az ország délnyugati részén, Chrzowicében, élő televíziós közvetítésben lebontották. 1949-ben állították fel azon a helyen, ahol az 1. Ukrán Front 620 Vörös Hadsereg katonája halt meg. Lengyel tisztviselők beszédeket mondtak „a szovjetek alóli felszabadulás ünnepléséről”, miközben az ötágú csillagot a kalapáccsal és sarlóval leverték az obeliszkről. Aztán az emlékművet hangos tapsvihar közepette teljesen lerombolták.
A nehéz történelmi múltról Duda elnök így panaszkodott Bidennek: „A lengyelek tudják, mit jelent az orosz imperializmus, az orosz hadsereg támadása, mert nagyapáink és dédapáink túlélték”.
Pedig a hivatalos Varsó teljes egyetértésben volt a náci Németországgal1939. szeptember 1-je előtt, amikor a gleiwitzi provokációval megkezdődött a második világháború Európában. Lengyelország volt az első állam a kontinensen, amely szerződést kötött Hitlerrel. Csehszlovákiát pedig a müncheni egyezmény után Németország felosztotta Lengyelországgal. Lengyelország megkapta Csehszlovákia egy részét, a Tieszyn területet, ezért Churchill Lengyelországot “Európa hiénáinak” nevezte. (A fordító megjegyzése: ez így egészében igaz, mert Lengyelország volt az első állam, amely 1934-ben barátsági szerződést kötött a hitleri Németországgal, és a müncheni konferencia után Lengyelország Hitler beleegyezésével elfoglalta a Csehszlovákiához tartozó Teschen, ma Tieszyn ipari területét).
Most Biden megveregette a lengyel elnök vállát. Lengyelország hatmilliárd dollár értékben vásárol fegyvereket az Egyesült Államoktól, elsősorban 250 darab Abrams harckocsit. Az amerikai rakétavédelem lengyel területen fog állomásozni, és máris 10 500 amerikai katonát áttelepítettek. És minden jel szerint ez még nem a végkifejlet.
A fordítás vége
Hunhír.info
