A holland parlament nem kötelező érvényű határozatot fogadott el, amelyben népirtásnak minősítette azt, ahogy Kína az ujgur muszlim kisebbség tagjaival bánik. Ez az első határozat, amelyet egy európai ország parlamentje elfogadott az üggyel kapcsolatban.

A holland képviselőház (alsóház) túlnyomó többsége fogadta el helyi idő szerint csütörtök késő este, hogy

népirtás zajlik Kínában az ujgur kisebbséggel szemben.

Stef Bok holland külügyminiszter azonban elmondta, hogy a kormány továbbra sem fogja népirtásnak nevezni a folyamatot, ezt ugyanis egy nemzetközi bíróságnak vagy az ENSZ-nek kell meghatároznia először. Mindazonáltal “széleskörű jogsértéseket szenvednek el az északnyugat-kínai Hszincsiangban”.

Kína elítélte a határozatot, amelyet a kínai belügyekbe való beavatkozásnak értékelt. Az említett vádak “nyílt hazugságok” – fogalmazott Kína hágai nagykövetsége. A határozat “szándékosan befeketítette Kínát, és durván beavatkozott Kína belügyeibe”.

A holland törvényhozás felszólította a kormányt, hogy szorgalmazzon európai szankciókat az ujguri jogsértésekben érintett kínai cégekkel szemben.

A törvényhozásban mindazonáltal nem szerzett többséget az a javaslat, amely a 2022-es, Pekingben tartandó téli olimpia áthelyezését szorgalmazta.

Emberi jogi csoportok és amerikai tisztségviselők szerint a muszlim kisebbségi csoportokhoz tartozó mintegy 1,5 millió embert, köztük ujgurokat, kazahokat és egyéb kisebbségeket zártak átnevelő táborokba Kínában.

Újságírók és jogvédők szerint a kínai hatóságok vádemelés nélkül tartják őket fogva az említett központokban az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen, hogy átalakítsák politikai gondolkodásukat, és a Kínai Kommunista Párt (KKP) iránti hűségre kötelezzék őket.

A tábor lakóit a mandarin kínai nyelv használatára is kötelezik. Jelentések szerint az ujgurokat olyan ártalmatlan cselekedetek miatt küldik ezekbe a táborokba, mint például imádkozás vagy telefonhívás fogadása külföldön élő rokonoktól.

A kínai hatóságok szerint azonban az ujgurokat valójában “szakképző központokban” képezik a vallási szélsőségesség elleni harc céljából. A kínai álláspont szerint Hszincsiang békéjét iszlamista milíciák és szakadárok veszélyeztetik, akik támadásokat terveznek, és megpróbálják kiélezni a feszültséget a muszlim ujgur kisebbség és a han kínai többség között.

MTI