A boszniai határőrség képtelen megküzdeni az ország keleti, Szerbiával közös határán tapasztalható migrációs nyomással, amely egyre fokozódik, és akár az ország törékeny politikai stabilitását is veszélyeztetheti – hangsúlyozta Zoran Galic, a boszniai határőrség vezetője a Nezavisne Novine című szarajevói napilap internetes kiadásának szerdai beszámolója szerint.
Zoran Galic “sziszifuszi munkának” nevezte a Nyugat-Európába vezető migránsútvonalon fekvő ország 1600 kilométeres határának a biztosítását. “Folyamatosan azért küzdünk, hogy visszafordítsuk a migránsokat, de ők soha nem adják fel” – fogalmazott a határőrség vezetője, hozzátéve, hogy Bosznia-Hercegovinában nincs elég határőr ennek a feladatnak az ellátására.
A hivatalos adatok szerint az év eleje óta Bosznia-Hercegovinába több mint 13 ezer migráns lépett be, a nyugat-balkáni országnak azonban nincsenek kellő forrásai arra, hogy megfelelő szállást és ellátást biztosítson nekik. Az utóbbi hetekben több befogadó központot is be kellett zárni.
Zoran Galic felhívta a figyelmet arra is, hogy a határőrségnek legalább további ezer emberre és korszerű felszerelésre lenne szüksége ahhoz, hogy hatékonyan tudja végezni a munkáját. “Így azonban egy határőrre 30 kilométernyi határszakasz jut” – magyarázta.
A migránsválság 2015-ben tetőzött, amikor a becslések szerint több mint egymillió illegális bevándorló haladt át a balkáni útvonalon, ez azonban akkoriban még nem érintette Bosznia-Hercegovinát. A migránsútvonalon fekvő országok azóta szigorítottak határvédelmükön, a Közel-Keletről és Afrikából érkező migránsok azonban továbbra is igyekeznek új útvonalakon bejutni az Európai Unió országaiba. Bosznia-Hercegovinában 2016 közepén jelentek meg az első, Közel-Keletről érkező illegális bevándorlók.
A migránsok főként Szerbiából érkeznek Boszniába, ahonnan Horvátországba, majd Szlovéniába, onnan pedig a nyugat-európai országokba szeretnének eljutni, mert a nyugat-balkáni államokat nem tekintik célországnak.
MTI