A Donyec-medence számára különleges státust kellene adni, amit az ukrán alkotmányban végleges hatállyal rögzíteni kellene. Kína nem jelent fenyegetést Oroszország számára, az Iránnal szembeni erőfitogtatás csak veszélyes helyzetet teremthet, és Moszkva kész megfontolni a Grúziával szemben hozott szankciók feloldását – egyebek között erről beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Argumenti i Fakti című lapnak adott, szerdán megjelent interjújában.
Lavrov megállapította, hogy az orosz–kínai határkérdés már régóta véglegesen lezárult. A területi igényekről való lemondást a jószomszédi kapcsolatokról, barátságról és együttműködésről 2001-ben kötött kétoldalú szerződés is rögzíti – fűzte hozzá.
A “kínai fenyegetésről” szóló mítoszt tehát a miniszter szerint azok terjesztik, akiket aggodalommal tölt el az orosz–kínai kapcsolatok konstruktív fejlődése. A jószomszédság megerősítésének mindkét fél által követett irányvonala többrétű és hosszú távú, nem függ konjunkturális hullámzásoktól, az orosz–kínai együttműködés nem irányul senki ellen – szögezte le Lavrov.
A miniszter az Iránnal kapcsolatos orosz álláspontra is kitért. Hangsúlyozta: a Teheránnal szembeni erőfitogtatás veszélyes helyzetet teremthet, és az esetleges katasztrofális következményekért Washingtont terheli majd a felelősség. “Mind az Iránhoz, mind az Izraelhez, akárcsak a többi közel- és közép-keleti államhoz fűződő kapcsolataink önmagukban is értékesek… az orosz külpolitika többirányú, nem követi a valaki ellen barátkozni elvet” – mondta Lavrov, aki szerint Moszkva arra akarja ösztönözni partnereit, hogy a felmerülő problémákat békés úton próbálják rendezni.
“A régióban tapasztalható feszültség fokozódása egyenes következménye Washington és néhány szövetségese Irán-ellenes irányvonalának” – vélekedett az orosz diplomácia vezetője.
Az interjúban a miniszter érintette a Grúziához fűződő viszonyt is. Azt mondta, hogy Oroszország fontolóra veszi a Tbiliszi elleni szankciók – így a légi utasszállítás tilalma – feloldásának lehetőségét, ha megszűnnek az oroszokat fenyegető okok. “Reméljük, hogy a grúz (georgiai) hatóságok képesek lesznek stabilizálni az ország társadalmi-politikai helyzetét” – mondta.
Az interjúalany utalt a grúziai politikai elit “radikális irányultságú” képviselőinek arra a törekvésére, hogy oroszellenes hangulatot szítsanak, és egymás ellen uszítsák a két népet.
A Donyec-medencei konfliktussal kapcsolatos kérdésre válaszolva Lavrov kifejtette, hogy a normandiai formátumú – Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország részvételével zajló – tárgyalásokon kívül más keretek is alkalmasak lehetnek a rendezésre, de a béke eléréséhez elengedhetetlen a közvetlen párbeszéd Kijev, illetve a donyecki és luhanszki vezetés között.
Lavrov szerint a Donyec-medence számára különleges státust kellene adni, amit az ukrán alkotmányban végleges hatállyal rögzíteni kellene.
(MTI)
Hunhír.info
