A két­mil­li­ó­hoz kö­ze­lít azok­nak a betolakodóknak a száma, akik az utóbbi évek­ben Görög- és Tö­rök­or­szág­ban egyé­ni­leg vagy csa­lá­do­san hoz­zá­jut­hat­tak az unió által tá­mo­ga­tott mig­ráns­kár­tyák­hoz. A prog­ram szá­mos kér­dést vet fel, rá­adá­sul rend­kí­vül költ­sé­ges is, ennek el­le­nére Brüs­szel és az ENSZ a ki­ter­jesz­té­sét, nem pedig a le­ál­lí­tá­sát ter­vezi.

A bevándorláspárti ellenzék által hol tagadni, hol bagatellizálni próbált akciók nem mellesleg több mint másfél milliárd eurójába, azaz közel ötszázmilliárd forintjába kerültek az uniós adófizetőknek az utóbbi években.

A szolgáltatás elviekben csak a regisztrált menedékkérőknek jár, a jogosultságot viszont nehéz, a kedvezményezett személyazonosságát és szándékait pedig gyakorlatilag lehetetlen ellenőrizni, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a hazánkban elfogott és az Iszlám Állam hóhéraként azonosított Hasszán F. is kapott korábban migránskártyát.

Az EU két kártyaprogramban érintett. Az egyik az Emergency Social ­Safety Net (sürgősségi szociális biztonsági háló, ESSN), amelynek beindításáról és kezdeti eredményeiről két éve a Finan­cial Times is tudósított.

A Törökországban tartózkodó migránsok számára kitalált ESSN és a kártyarendszer pénzügyi alapjában akkor, 2017 januárjában 348 millió euró volt, s az illetékesek úgy becsülték, hogy hat hónapon belül 200 ezer családnak, ezzel pedig körülbelül egymillió embernek nyújtanak majd támogatást. A program honlapja szerint a tervet sikerült bőségesen túlteljesíteni.

Az Essncard.com oldalon az akciót az unió valaha volt legnagyobb humanitárius projektjeként hirdetik, nem véletlenül: 2018 elejére ugyanis közel egymilliárd eurót öntöttek bele és 1,4 millió embert értek el vele.

A másik migránskártyaprogram pedig már az unió határain belül, Görögországban működik. Ez az Emergency Support to Integration & Accommodation (sürgősségi integrációs és elszállásolási támogatás, ESTIA) része, amit Brüsszel az ENSZ menekültügyi szervezetével (UNHCR) közösen indított el.

Ami az ESTIA eredmé­nyeit illeti, a Menekültügyi Információs Adatbázis adatai szerint 2018 decemberé­ben több mint 63 ezren rendelkeztek migránskártyával, de volt, amikor ez a szám majdnem százezer volt.

Az UNHCR azt közölte, idén körülbelül nyolcvanezer résztvevője lesz a programnak, amire 190 millió eurót különítettek el. 2018-ban egyébként 167,5 millió, 2017-ben pedig 139 millió euró volt a görögországi migránskártyákra fordított összeg, vagyis bár Brüsszel és a bevándorláspárti erők folyamatosan arról beszélnek, hogy a migránsválság véget ért, az uniós adófizetőknek mégis egyre többe kerül a migránsok ellátása.

A migránskártyák támogatói azzal érvelnek, hogy az élelmiszer-, ruha- és gyógyszersegélyek megalázók, ha viszont pénzt kapnak a menekültek, azzal erősödik az önbecsülésük, valamint lehetőségük nyílik arra, hogy azt vegyék meg, amire tényleg szükségük van. Újabban azt is hangoztatják, hogy a kártyaforgalom a helyi gazdaságokra is jó hatással van, ezért a program kiterjesztését szorgalmazzák. Az ENSZ idén márciusban vetette fel ennek lehetőségét.

A magyar kormány a migránskártyák megszüntetését követeli, mert a rendszer segíti az illegális bevándorlást, és olyan emberek is anyagi juttatást kaphatnak, akik biztonsági kockázatot jelentenek.

Hunhír.info