Donald Trump amerikai elnök csütörtökön rendeletet írt alá arról, hogy az amerikai felsőoktatási intézményeknek biztosítaniuk kell a szólásszabadságot minden nézet képviselői számára, ellenkező esetben az intézménytől megvonják a szövetségi támogatást. Az iskolai szólásszabadság ügye nem új keletű, ráadásul az elmúlt két évben felerősödtek és megszaporodtak a konzervatív, elsősorban egyetemi diákok panaszai, akik amiatt elégedetlenek, hogy véleményüket el akarják hallgattatni, nem hívnak meg konzervatív előadókat, vagy zaklatják őket.
Trump régóta ígérte a rendeletet, és aláírása előtt a Fehér Házban újságíróknak leszögezte: “jóllehet, az egyetemek az adófizetők dollárjainak milliárdjaiból részesülnek, ám egyre ellenségesebben viseltetnek a szólásszabadsággal és az amerikai alkotmány (ezt garantáló) első kiegészítésével szemben”.
“Történelmi cselekedetet hajtunk ma végre az amerikai diákok és az amerikai értékrend védelmében” hangsúlyozta az elnök az aláírási ceremónián, konzervatív diákok és aktivisták gyűrűjében. Kiemelte azt is, hogy szerinte egyes egyetemek és főiskolák “megpróbálták korlátok közé szorítani a szabad gondolatot, és (…) elfojtani fiatal amerikaiak hangját”.
Az elnöki rendelet értelmében a felsőoktatási intézményeknek – annak érdekében, hogy hozzájussanak a pályázat útján elnyerhető támogatásokhoz – garantálniuk kell a szólásszabadságot. Az állami fenntartású intézményeknek ezt bizonyítaniuk kell, a magánegyetemeknek nagyobb mozgásterük van a szólásszabadság szabályozásában, de nekik is be kell tartaniuk a saját intézményi szabályzatukba foglaltakat.
A rendelet betartását a szövetségi hatóságok majd ellenőrzik is. Ennek részleteit később dolgozzák ki, Donald Trump a feladat kidolgozására a Betsy DeVos vezette oktatási minisztériumot kérte fel.
A Fehér Ház tisztségviselői szerint erre az elkövetkező hónapokban sor kerül.
Donald Trump a rendeletet a Konzervatív Politikai Akciócsoport (CPAC) nevű konzervatív ernyőszervezet éves konferenciáján vetette fel néhány héttel ezelőtt. Beszéde során akkor a pódiumra szólította William Haydent, a Kalifornia-Berkeley Egyetem diákját, akit a campuson megvertek, miközben egy konzervatív program szervezését bonyolította. “A neki szánt ökölcsapás mindannyiunkat ért, és ezt nem engedhetjük meg többé” – fogalmazott akkor Trump, és ígéretet tett a szerinte a konzervatív diákok szólásszabadságát védelmező rendeletre.
Konzervatív portálokon akkor az iskolák jó részében uralkodó, vélt liberális véleményuralom végét vizionálták.
Az iskolai szólásszabadság ügye nem új keletű, ráadásul az elmúlt két évben felerősödtek és megszaporodtak a konzervatív, elsősorban egyetemi diákok panaszai, akik amiatt elégedetlenek, hogy véleményüket el akarják hallgattatni, nem hívnak meg konzervatív előadókat, vagy zaklatják őket.
Az elnök döntését sok liberális felsőoktatási intézmény határozott ellenkezéssel fogadta.
Janet Napolitano, a Kalifornia Egyetem rektora – korábban az Obama-kormányzat belbiztonsági minisztere – például kifejtette: “nincs szükségünk a szövetségi kormányzat utasítására ahhoz, ami már létezik, a kifejezés szabadságát már régóta és megkérdőjelezhetetlenül támogatjuk”. Napolitano úgy vélte, hogy az elnöki rendelet – ahogyan fogalmazott: – “politikával sározza be” a szólásszabadságot és az ezt övező vitákat.
Állást foglalt a rendelet ügyében a több mint 1700 egyetemet és főiskolát tömörítő Amerikai Oktatási Tanács is, amely szerint a rendelet nem más, mint “olyan megoldás, amely problémát teremt”. Ted Mitchell, a szervezet elnöke azt hangoztatta: “függetlenül attól, hogyan hajtják végre, az elnöki rendelet nem szükséges és nem is kívánatos, és ahhoz vezethet, hogy a kormányzat mikromenedzseli a nemzetünk számára fontos kutatási tevékenységeket”.
mti
Hunhír.info
