Egy Közép-Európa területéről érkező népességvándorlás alakította át az Ibériai-félsziget ősi lakóinak genetikai összetételét a bronzkorban – derült ki egy új tanulmányból, amely nyolcezer évet felölelően vizsgálta a régió népességtörténetét. A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői az Ibériai-félsziget 403 ősi, Kr. e. 6000 és Kr. u. 1600 között élt lakójának, valamint a félszigeten kívül élt 975 kortársuk és a térség nagyjából 2900 jelenlegi lakójának genomját elemezték – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A kutatók megállapították, hogy Kr. e. 2500-ban a mai Közép-Európa területéről érkezett és genetikailag részben az oroszországi sztyeppék népeihez visszavezethető emberek népesítették be a területet. Néhány száz éven belül a két népcsoport már erősen keveredett egymással, egészen addig, amíg nagyjából Kr. e. 2000-re a helyi férfiak Y kromoszómája gyakorlatilag eltűnt az ibériai génkészletből, „átadva” helyét a bevándorlók Y kromoszómájának.

„Hiba lenne mindezek alapján rögtön arra következtetni, hogy az ibériai férfiakat legyilkolták, vagy erőszakkal kiszorították őket” – mondta Inigo Olalde, a Harvard Medical School munkatársa, a tanulmány vezető szerzője, hozzátéve, hogy a régészeti leletek nem szolgálnak egyértelmű bizonyítékkal ilyen erőszakos megmozdulásról az érintett időszakban. A kutatók szerint az egyik lehetséges magyarázat az, hogy az ibériai nők jobban preferálták a Közép-Európából érkezett, magas társadalmi státuszú férfiakat, így azok sikeresebbek voltak az utódnemzésben.

A kutatók szerint ugyanakkor a genetikai vizsgálat önmagában nem elég az egész történet megismeréséhez. Mint hangsúlyozták, a régészetet és az antropológiát is be kell vonni annak megértéséhez, hogy milyen folyamatok alakították a genetikai összetétel megváltozását.

Hunhír.info