A Belgiumi Iszlám Kulturális Központ új vezetői szerint „ha Allah is úgy akarja, 50 éven belül egész Európa muszlim lesz”. A szocialista városvezetés és a helyi muszlim kisebbség (de mára már inkább többség) különös paktumot kötött: a muszlimok a szocialistákra szavaznak a helyhatósági és országos választásokon,cserébe a városvezetés eltűri, hogy törvényen kívül, saját szabályaik, a Korán előírásai szerint éljenek.

A belga főváros (egyben az Európai Unió székhelye is) egyes negyedei muszlimok által irányított no-go zónákká váltak, mint például Molenbeek vagy Schaerbeek egyes részei. Az egykoron középpolgári Molenbeekből 30 év alatt az európai dzsihadizmus fővárosa lett, innen irányították a 2015-ös párizsi terrortámadásokat, itt készítették elő a 2016-os brüsszeli kettős terrortámadást is.

A szocialista városvezetés és a helyi muszlim kisebbség (de mára már inkább többség) különös paktumot kötött: a muszlimok a szocialistákra szavaznak a helyhatósági és országos választásokon,cserébe a városvezetés eltűri, hogy törvényen kívül, saját szabályaik, a Korán előírásai szerint éljenek. Zavartalanul.

Franciaországban ezeket a területeket Macron egykori bukott szocialista belügyminiszterének, Collomb-nak a szavaival élve „köztársaságon kívüli területnek” szokás nevezni, de megtaláljuk őket Nyugat-Európa összes migránspárti országában.

Súlyos gondok a radikális iszlám miatt Belgiumban

Brüsszelben egyébként nemcsak ezen a területen vannak súlyos gondok az iszlám szélsőségesekkel és az iszlám befolyással. Szakértők szerint kritikus a helyzet az imámok, a muszlim egyházi vezetők és általában a mecsetek működtetésével kapcsolatban is.

Mind a kiválasztás, mind a finanszírozás kérdéseket vet fel, az esetek többségében nem is lehet tudni, hogy a mecsetekben (amelyek gyakran lakóházakban kerülnek kialakításra) az iszlám épp melyik változatát hirdetik, ki fizeti az imámot, ki képezte ki, egyáltalán, ki az imám és milyen pénzekből épülnek a mecsetek.

A 2016. március 22-i brüsszeli kettős terrortámadást vizsgáló brüsszeli parlamenti bizottság által egyébként is komoly vizsgálat alatt álló brüsszeli nagymecset most újabb kérdéseket vet fel a belga közéletben és a politika szintjén. A nagymecset és annak vezetése eddig azért állt kereszttűzben (egyébként teljesen jogosan) mert szoros pénzügyi és személyi szálak fűzik az Iszlám Világszövetséghez, amely nem mentes a radikális iszlám tanaitól és a szélsőséges, keresztényellenes felhívásoktól sem. Főleg a konzervatív, flamand politikai oldalon zavar sok politikust az a tény, hogy Belgiumban működő vallási intézményeket külföldről, főleg arab államokból finanszíroznak és ezáltal ideológiailag irányítanak is.

Origo.hu

Hunhír.info