Európának támogatnia kell Szíria helyreállítását, ha nem akar újabb menekülthullámot – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök Szingapúrban, az orosz újságírók számára csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján.

Úgy vélekedett, hogy ehhez Európának “meg kell szabadulnia fóbiáitól, és egyszerűen segítenie kellene a szíriai népnek, függetlenül a politikai elfogultságaitól”.

Beszámolt arról, hogy szingapúri tartózkodása során – ahol állami látogatást tett, de részt vett a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) és a kelet-ázsiai országok vezetőinek csúcstalálkozóján is – “lábon” megbeszélést folytatott Mike Pence amerikai alelnökkel. Elmondta: arra számít, hogy a Donald Trump amerikai elnökkel a tervek szerint a hónap végén, a G20-csoport Buenos Aires-i tanácskozása alkalmából rendezendő különtalálkozóján egyebek között meg tudja majd vitatni a stratégiai stabilitás problémáit, így a hadászati támadófegyverek csökkentéséről kötött Start-3, valamint a szárazföldi közepes és rövid hatótávolságú rakéták (INF) megsemmisítéséről szóló szerződés jövőjét is.

Putyin ugyanakkor, az amerikai szankciók várható újabb hullámára utalva arra figyelmeztetett, hogy “a barátságtalan lépések valamilyen formában megmutatkoznak a munkarenden, a tárgyalások rendjén”. Elmondta, hogy az orosz fél készül az argentínai különcsúcsra, és olyan mértékben lesz kész a teljes körű együttműködés helyreállítására, amennyire arra az amerikai partnerek is hajlandók.

Elmondta, hogy Párizsban, az első világháború lezárásának 100. évfordulóján tartott megemlékezés alkalmából az olajárról és az iráni atomprogramról kötött – az Egyesült Államok által egyoldalúan felmondott – nemzetközi megállapodásról is tárgyalt Trumppal. Közölte, hogy Moszkva folytatni szándékozik az olajkitermelést szabályozó OPEC+-együttműködést.

Szavai szerint Oroszországnak a 70 dollár körüli olajár is megfelel, mert a költségvetés 40 dollárral számol. Kifejezte meggyőződését, hogy az orosz államháztartás többlettel zár majd. Elmondta, hogy Oroszország kereskedelmi mérlegének nyeresége 120 milliárd dollár.

Kijelentette, hogy a januári davosi világgazdasági fórumon való részvételéről minden orosz üzletember a saját belátása szerint dönthet majd. A kijelentés előzménye, hogy a szervezők korábban az amerikai szankciókra hivatkozva jelezték, hogy Oleg Gyeripaszka, Viktor Vekszelberg és Andrej Kosztyin nagyvállalkozókat nem látnák szívesen az eseményen. Válaszul Dmitrij Medvegyev kilátásba helyezte Davos bojkottját az orosz kormány és az állami szektor által, ha a korlátozást nem vonják vissza.

Úgy vélekedett, hogy az orosz üzletemberek részvételének korlátozásával a fórum csak önmaga hitelességének árt, és hogy Oroszország esetleges távolmaradása nem fog kárt okozni az ország világgazdasági tekintélyének, mert azt elsősorban a makroökonómiai mutatók határozzák meg.

Azt hangoztatta, hogy komoly munkát jelent majd Japánnal a békeszerződésről tárgyalni az 1956-os szovjet-japán közös nyilatkozat alapján. Rámutatott, hogy az ezzel kapcsolatban kiadott japán közlemény “távolról sem világos”. Putyin és Abe Sindzó japán kormányfő Szingapúrban megállapodott a Japán és Oroszország közötti békeszerződésről folyó tárgyalások felgyorsításáról. Ennek akadálya a Kuril-vonulat négy déli szigetének (Kunasir, Iturup, Sikotan és Habomai) hovatartozása ügyében fennálló orosz-japán területi vita. A Szovjetunió és Japán 1956-ban közös nyilatkozatot fogadott el a hadiállapot megszüntetéséről, amelyben Moszkva ígéretet tett két sziget visszaadására.

Az orosz elnök hangot adott álláspontjának, amely szerint a Nyugatnak a Donyec-medencével kapcsolatban az ott – sugalmazása szerint az ukrán titkosszolgálat közreműködésével – elkövetett politikai gyilkosságokat, nem pedig a helyi választásokat kellene elítélnie. Ismét a minszki megállapodások elszabotálásával vádolta meg Kijevet, és kifejezte Moszkva készségét arra, hogy Ukrajna bármilyen új vezetésével tárgyaljon majd a délkelet-ukrajnai rendezésről.

MTI

Hunhír.info