A maljevaci határátkelőn történt összecsapások sok szempontból hasonlítanak a 2015-ös röszkei eseményekre – hangzott el az M1 Szemtől Szembe adásában. Magyarország, mint EU- és NATO-tagállam hatékonyan lépett fel 2015-ben a beáramló tömeg ellen, megvoltak az eszközei, ezzel szemben Bosznia-Hercegovina egy három entitásból álló, instabil állam, amely egyetlen nemzetközi szervezetnek sem tagja – fogalmazott Horváth József biztonságpolitikai szakértő az adásban.

„Az embercsempészek a puha célpont felé vették az irányt, ezért próbálják meg itt az áttörést” – tette hozzá.

Marsai Viktor migrációs szakértő kiemelte, ezekben az országokban, Magyarországgal ellentétben, nincs egy működő, kiépített menekültügyi intézményrendszer, amely kezelni tudná ezt a fajta migrációs nyomást. A tél közeledtével már csak pár hetük van az embereknek, akiknek már nem sok vesztenivalójuk van, hogy továbbmenjenek – tette hozzá.

Összehangolt támadás

Horváth József szerint a röszkei eseményekkel való hasonlóságot támasztja alá, hogy hasonló dezinformációs eszközöket is bevetettek, mint három éve a magyar-szerb határon. A tömeg akkor indult meg, amikor azt a hírt kapták, hogy megnyitják a határt.

„Ugyanezt láttuk 2016 szilveszterén a horvát-szerb határon, amikor azt az információt kapták, hogy megnyitják majd a határt” – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a határon feltorlódott embereknek nyilvánvalóan nincs vesztenivalója, hiszen egzisztenciájukat kockáztatva indultak el Európa irányába, egy hamis hívó szóra. Ugyanakkor, ha józan ésszel végiggondolják, akkor tudniuk kell, hogy nem ez az út jelenti a megoldást.

A többség Afganisztánból, Pakisztánból érkezett, és már karnyújtásnyira állnak „az ígéret földjétől”, innen belekerülni egy olyan helyzetbe, hogy visszatoloncolják őket, kiábrándító lehet – vélekedett Marsai Viktor. Hozzáfűzte: a horvát határon nincs érdemi védelmi rendszer. Az elmúlt hónapokban a spanyol enklávéknál megrohamozták a kerítést, és többen életüket is vesztették, amikor megpróbáltak átjutni Spanyolországba.

Nem véletlen az időzítés

Az Egyesült Államok irányába tartó, közép-amerikai migránsokból álló karaván az újabb 2500 fő csatlakozásával immár tízezresre dagadhat – hangzott el az adásban. Horváth József ezzel összefüggésben elmondta, hogy az amerikai oknyomozó újságírók szemfülesebbek voltak, mert le tudták filmezni, hogy a hosszú, tömött sorokban álló embereknek pénzt adnak egyesek.

Rámutatott arra, hogy nem lehet véletlen az időzítés, mivel az amerikai félidős választások elé esik a migrációs nyomás. Nyilvánvalóan hangulatkeltési szándékkal folyik ez az akció. Ez a művelet sok szempontból hasonló a 2015-ben elindult migrációs áramlathoz, akkor sem értették, hogy indul meg több százezer ember a semmiből.

Zsarolási potenciál

Marsai Viktor arra hívta fel a figyelmet, országnevek említése nélkül, hogy egyes, az EU felé tartó államok fegyverként használhatják fel a migrációs nyomást. Líbiában Kadhafi elnöksége idején láthattuk, hogy működik ez a zsarolási potenciál – mondta.

Erre reagálva a biztonságpolitikai szakértő azt mondta: ezek az államok tudják, hogy az uniós csatlakozás hosszút távú folyamat, de rövid távon pénzhez szeretnének jutni, mint ahogy ezt Bosznia-Hercegovina nyíltan közölte is.

Tudatos provokáció Magyarország ellen

A horvát hatóságok szerint a bosnyák-horvát határon történt zavargásoknak a felbujtója egy Horvátországban menekültstátusszal rendelkező iráni származású migráns volt – hangzott el az adásban. A Migrációkutató Intézet kutatója emlékeztetett arra, hogy a 2015-ös migrációs hullámnál számos botcsinálta embercsempész jelent meg.

A katonai titkosszolgálatok volt főigazgató-helyettese szerint az alapvető kérdésre még mindig senki sem tudja a választ, vagyis, hogy „ki fizeti a révészt”, honnan van pénzük elindulni. A Balkánon hetvenezer illegális migráns torlódott fel, akik nem akarnak regisztrálni egyetlen országban sem. A majlevaci határátkelő alig hetven kilométerre van Magyarországtól.

Horváth József szerint tudatos provokáció is megtörténhet Magyarország ellen. A becslések szerint ötezertől harmincezerig teszik azok számát, akik mindenféle regisztráció nélkül tartózkodnak Boszniában.

Hunhír.info