Egészen furcsa koalíciók alakultak a Sargentini-jelentés mellett és ellen szavazva: a Néppárt többsége a baloldallal tartott, míg cseh és portugál kommunisták, bolgár szoci és román liberális politikusok, lázadó olasz néppártiak, skandináv EU-szkeptikusok és a brit konzervatívok – közöttük két muszlim politikus – is a magyar kormány álláspontja mellett szavaztak.

A VoteWatch Europe oldalán részletes bontásban többféle szempont szerint lehet végigböngészni a Sargentini-jelentésről szóló szavazás végeredményét, mely szerint 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodó szavazat mellett fogadták el a Magyarországot elítélő jelentést.

Néppárti elfordulás

A részletes adatokból kiderül: a Fidesz pártcsaládjának, az Európai Néppártnak a képviselői nagy többségben megszavazták a jelentést, együtt szavazva az európai szocialista, liberális és zöld képviselőkkel. Különösen a nyugati és északi néppártiak szavaztak a Fidesszel szemben, csak néhány francia, spanyol, avagy bajor CSU-s állt ki a magyar álláspont mellett. A lengyel néppártiak is igent mondtak a Sargentini-jelentésre.

Ugyanakkor az olasz néppártiak, valamint több szomszédos országból érkező néppárti nemet mondott a holland zöld baloldali politikus jelentésére – így tett például Alojz Peterle, a független Szlovénia első vezetője,
vagy épp Alessandra Mussolini, az egykori olasz vezér Forza Italiában politizáló unokája.

Az Európai Néppártban 114 igen, 57 nem (közöttük a magyar néppárti fideszesekkel és külhoni kollégáikkal), valamint 28 tartózkodás lett az eredmény.

A portugál kommunista Joao Ferreira is nemet mondott a Sargentini-jelentésre

Baloldali lázadók

A szocialisták, a liberálisok, a zöldek és a szélsőbalosok frakcióiban persze nagyrészt igent mondtak a Sargentini-jelentésre, ugyanakkor itt is voltak ellentmondók.

Míg a magyar szocialisták igent mondtak a Magyarországot elítélő jelentésre, addig a cseh szocdem Jan Keller, valamint a bolgár szocialista Momchil Nekov volt a két, Sargentini-jelentésre nemet mondó európai szoci.

A liberális frakcióban a lett Ivera Grigule-Peterse és a román Norica Nicolai s Renate Weber EP-képviselők mondtak nemet.

A Judith Sargentininek politikai otthont adó zöldeknél egy emberként mindenki igent mondott a jelentésre.

A szélsőbalos frakcióban viszont hatan is nemet mondtak a jelentésre: három cseh és három portugál kommunista mondott nemet Magyarország elítélésére.

EU-szkeptikus Sargentini-tagadók

A magyar kormány legnagyobb támogatói a szavazáson immár nem az Európai Néppárt, hanem a Európai Konzervatívok és Reformisták frakciója (ECR), a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) és a Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) frakciók voltak.

Az ECR-t a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság, valamint a jövő évig még EP-tag brit Konzervatív Párt fémjelzi: itt a toryktól kezdve a lengyeleken át holland, dán, német, finn, bolgár, olasz, lett és horvát képviselők is a magyar kormány álláspontja mellett szavaztak.

A toryk között két brit muszlim politikus, Amjad Bashir és Syed Kamall is kiállt a magyar kormányzat álláspontja mellett szavazva.

A Nigel Farage-féle UKIP, a német AfD, valamint az olasz Öt Csillag Mozgalom által fémjelzett, meglehetősen színes EFDD megosztottabban szavazott, de kétharmados többségben nemet mondtak a Sargentini-jelentésre – többek között Nigel Farage is így tett. Az Olaszországban kormányzó ötcsillagosok viszont támogatták a jelentést.

A Nemzetek és Szabadság Európája frakcióban ülnek az osztrák szabadságpártiak, az olasz északi ligások, a holland szabadságpártiak és a Rassemblement Nationalra átkeresztelt egykori nemzeti frontosok Franciaországból. Közöttük volt a legnagyobb sikere a magyar álláspontnak: 34 képviselőjük szavazott nemmel a jelentésre, és egy se támogatta, s nem is tartózkodtak a döntéskor.

Hunhír.info