Ezúttal norvégiai “civil” csoportok vezetői aggódnak az emberi jogok helyzete miatt, úgy látják, hogy az utóbbi években veszélyesebb lett Magyarországon jogvédő aktivistának lenni. A Magyar Idők cikke szerint az „aggódók” mindannyian Soros Györgyhöz köthető szervezetek vezetői.
Életveszélyes aktivizmus – ezzel a címmel közölt cikket az egyik norvég internetes portál. Az írás szerint egyes országokban szó szerint életveszélyben vannak az emberi jogi aktivisták. A problémás országok között példaként Etiópiát, Indiát, Törökországot és Magyarországot emlegeti, és azt is felhozza a cikk, hogy az ENSZ emberi jogi kiáltványának létrejötte óta több mint 300 civil aktivistát öltek meg.
Az is kiderül, hogy a cikket a Soros György alapítványai által is támogatott Helsinki Bizottság norvégiai főtitkára, mellette pedig társszerzőként szintén a milliárdos által finanszírozott Amnesty International helyi képviselője, a norvég emberi jogi alap és két másik civil szervezete is jegyzi.
Veszélyes aktivistának lenni?
A Magyar Idők információi szerint ugyanezen szervezetek voltak azok, akik július elején az Amnesty International varsói gyűlésén Mexikó, Törökország és a Fülöp-szigetek között emlegették Magyarországot, mint olyan államot, ahol különösen veszélyes aktivistának lenni. Hazánkat olyan országok között sorolták fel, ahol nem ritka a katonai puccs, a drogháború, a polgárháború vagy éppen az etnikai és vallási csoportokkal szembeni erőszak.
Hasonlóról beszéltek februárban az Amnesty International magyar munkatársai is. A 2017-es éves jelentésben Üzbegisztánhoz és Türkmenisztánhoz hasonlították Magyarországot.
Egyre többen emelik fel a hangjukat
Iván Júlia, a szervezet akkori elnöke azt mondta, a magyar kormány szerintük nyíltan megsértette az uniós jogot, hogy szigorította a migrációs törvényeket. Ezért ha kell, a Stop Soros törvénycsomag kapcsán is megpróbálják elérni, hogy Magyarországgal szemben az EU újabb kötelezettségszegési eljárást indítson.
A Magyar Idők kedden arról is írt, hogy a Soros György által támogatott civil szervezetek az uniós fórumok után a nagykövetségeket is célba vették és április óta több konzulátuson is jártak. Egy ilyen találkozó után Svédország budapesti nagykövete a Twitteren megerősítette: a civil szervezetek számíthatnak a támogatására.
Hunhír.info