26 évig szolgáltam Izrael hadseregében – panaszkodik Amal Aszad tartalékos dandártábornok, aki az ynetnews ellenzéki portálnak nyilatkozott. A drúz kisebbséghez tartozó tisztek egy csoportja összegyűlt, hogy kifejezze a nemtetszését az új törvénnyel kapcsolatban, mely csakis a zsidók önrendelkezési jogát ismeri el Izraelben.

A drúzok már Izrael függetlensége előtt is együtt harcoltak a zsidókkal: 1947-ben alakult meg a Kard zászlóalj. Ez azután Izrael hadseregének a része lett és csak 2015-ben szűnt meg. A drúzok tehát kiálltak a zsidók mellett, és most úgy érzik, hogy Izrael állam cserbenhagyta őket. Imad Faresz nyugdíjas dandártábornok szerint ez pontosan olyan, mintha a temető árkába temetnék el őket. Pedig a dandártábornok sokáig szolgált a hadseregben, ahol az egyik fia most is tiszt. Egy másik pedig arra készül, hogy szintén hivatásos katona legyen Izrael hadseregében. Ehhez képest úgy érzik, hogy az új törvény sérti őket, mert másodrendű állampolgárt csinál belőlük.

Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi főképviselője is jelezte, hogy tanulmányozzák az új törvényt, főként abból a szempontból, hogy mennyire sérti a kisebbségek jogait. Az arab kisebbséget például nyelvhasználat tekintetében érte súlyos csapás: eddig az arab is hivatalos nyelv volt Izraelben. Az új törvény viszont kimondja: csakis a héber az egyetlen hivatalos nyelv Izrael államban. Az Európai Unió azzal sem ért egyet, hogy a törvény az egységes Jeruzsálemet tekinti Izrael állam fővárosának. Az Európai Unió szerint a palesztinok is joggal tekinthetik fővárosuknak Jeruzsálem keleti részét.

Donald Trump az Egyesült Államok nevében múlt decemberben elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, de ezt a palesztinok és a muzulmán világ jelentős része máig nem fogadja el. Izraelnek ezt az új törvényét hétéves vita után fogadta el a Knesszet, ahol a baloldal ellene szavazott, mert úgy érzi: ezzel sérült Izrael demokratikus jellege, amely pedig az ország alapítása, 1948 óta alapvető értéknek számít a zsidó államban.

Globoport

Hunhír.info