A tegnapi hivatalos felszólító levéllel megkezdődött az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárása Budapest ellen, elsősorban a menedékkérők jogsérelmét eredményező Stop Soros törvénycsomag és a kapcsolódó alaptörvény-módosítás miatt. Bírósági szakaszba lépett a menekültügyi rendszer és a rezsicsökkentés miatti eljárás is.
Csomagban küldte a júliusi kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos felszólító levelet Magyarországnak az Európai Bizottság: a főként gazdasági témákat feszegető négy másik eljárás mellett a fő hangsúly a Stop Soros törvénycsomagra és az ahhoz kapcsolódó alaptörvény-módosításra esett. A kifogások nagy része – bevárva a Velencei Bizottság ajánlásait is – az uniós joggal és alapjogi chartájával való összeegyeztethetőséget, illetve a menedékkérők jogainak csorbítását emelte ki, valamint a kérelmekhez nyújtott segítség kriminalizálását.
A Fidesz reakciójában közölte, hogy a Magyarország ellen irányuló újabb politikai nyomásgyakorlás is mutatja, hogy Brüsszel bevándorláspárti és a Soros-szervezeteket védi, amelynek emberei az EB-ben ülnek; hiszen „szúrja a szemüket” a kifogásolt törvénycsomag és a migránsok betelepítését, illetve ennek szervezését és támogatását megtiltó alkotmánymódosítás. Hozzátették: amíg a Fidesz–KDNP kormányoz, nem változtatnak a kifogásolt jogszabályokon, s állnak minden vita elébe.
Emellett a Jobbik is elfogadhatatlannak nevezte a kötelezettségszegési eljárást – továbbá emlékeztettek arra, hogy ők a határőrség visszaállítását is javasolták az ország és az EU határainak védelmében.
Kiállt viszont az EB döntése mellett az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója.
Az EB mindezeken túl más tagállamok mellett eljárást indított hazánk ellen a huzamosabb ideje itt tartózkodó nem EU-állampolgárok állatorvosi szakma gyakorlásából való kizárása, a tengeri közlekedési rendelkezések problémája, valamint az ún. TACHOnet rendszerhez való kapcsolódás hiányosságai, továbbá a légi közlekedés biztonsága kapcsán állapítottak meg az uniós műszaki követelményektől való eltérést.
Mindezek mellett harmadik, bírósági szakaszba lépett a 2015 végén kezdeményezett jogsértési eljárás a magyar menekültüggyel kapcsolatban, ahol a kizárólag a tranzitzónában leadható menedékkérelmek és a hosszú várakozási idő volt a kifogás tárgya. Ugyancsak az Európai Bírósághoz fordult az EB az energiahálózati díjakra vonatkozó jogszabályok – magyarán a rezsicsökkentés – miatt, amelyek bizonyos költségtípusok kizárása miatt ütköznek az EU-s harmadik energiacsomaggal.
A kötelezettségszegési eljárás első szakaszában egy országnak két hónapja van válaszolni az EB érveire, a következő szakaszban az EB indokolással ellátott véleményt küldhet. Ami a bírósági szakaszba lépett ügyeket illeti, itt újabb jogsértési eljárás, valamint pénzbírság lehet az ügy vége.
Hunhír.info
