…Egyszer csak 5-6 cigány gyereklány állta körbe őt és a barátját a kocsiban, egyik sem volt 10-11 évesnél idősebb, mindegyiknek a kezében egy pár hónapos bekábítózott/begyógyszerezett csecsemő volt színes rongyokba tekerve, a kicsik mozdulatlanul, hangtalanul, csukott szemmel feküdtek. Egyik cigány lány sem nézett semerre, kerültek minden szem kontaktust, csak meredten bámultak maguk elé…

Levelet írt az ismeretlen tolvajnak egy amerikai turista, akinek tárcáját egy velencei vaporettón ellopták.

A férfi a helyi rendőrségnek átadott levelében megírta, hogy rákbeteg és hamarosan meg fog halni, ez volt az utolsó utazása feleségével. “Pénz és hitelkártyák nélkül hagytál engem” – fogalmazott a levélben.

“Tudom, hogy valószínűleg ezeket a sorokat nem fogod olvasni. Gondolj azonban egyetlen pillanatra arra, milyen kárt okoztál áldozatodnak. Imádkoztam érted, hogy bocsánatot nyerjél, és ne kövess el több bűnt. Én megbocsátok neked” – folytatta a levelet a férfi.

A levél nyilvánosságra hozatalával új vita lángolt fel a tolvajlás problémájáról a lagúnák városában. Különösen a túlzsúfolt vaporettókon rendszeresek a tolvajlások.

MTI/hiradó.hu

========================

Nekem egy angol barátom hasonló esetről számolt be:

John – hívjuk így – néhány barátjával Rómában metróval utazott a délelőttre tervezett látnivalók felé.

Egyszer csak 5-6 cigány gyereklány állta körbe őt és a barátját a kocsiban, egyik sem volt 10-11 évesnél idősebb, mindegyiknek a kezében egy pár hónapos bekábítózott/begyógyszerezett csecsemő volt színes rongyokba tekerve, a kicsik mozdulatlanul, hangtalanul, csukott szemmel feküdtek. Egyik cigány lány sem nézett semerre, kerültek minden szem kontaktust, csak meredten bámultak maguk elé.

John és a barátja érdeklődve figyelte e néma műsort, majd leszálltak ahol akartak és elindutak kifelé az állomásról. És akkor hirtelen észrevették, hogy mind a kettőjőknek hiányzik a zsebéből a pénztárca. Visszaszaladtak a peronra, de a metró már kiment az állomásról.

John és a haverja nem volt olyan hülye, mint elsőre sokan az angolokat gondolják, ők olvastak a Rómát – és a többi európai nagyvárost – ellepő kelet-európai cigányok módszereiről, ezért a pénztárcákban nem volt se pénz, se hitelkártya, semmi értékes, azok a nyakukban lógtak a pólójuk alatt, cigányok ezen az ügyön semmit sem nyertek.

Persze piszkálta őket az eset, ezért pár nap múlva az angolok ismét arra jártak, de ezúttal már két csoportra osztották magukat. És lőn, az egyik angolt ismét körbevették a csecsemős cigány lányok, ő meg úgy csinált, mintha most látott volna életében először cigányokat, bámulta őket rendesen.

A másik két angol fiú meg figyelt hátulról. Látták, amint egy vékony cigány kölyök melléjük lép és el kezd matatni az egyik bámuló angol oldalsó nadrágzsebében. Akkor a többi angol akcióba lépett, lefogták majd a következő megállóban kiszálltak a rúgkapálódzó cigánnyal.

Tapasztalt londoni lakosok révén úgy gondolták, hogy nincs értelme rendőrt hívni, nem kell túl nagy ügyet csinálni ebből, és hatalmas pofonokkal halmozták el a kölyköt. Folyt a cigány orrából a vér.

Mikor a lépcső alján megjelent két komótosan sétáló olasz rendőr, az angolok már régen eltávoztak, az arcát törölgető cigány meg villámgyorsan felszaladt a másik oldalon levő lépcsőn.

Angol barátom szerint sok utas látta a verést és szemmel láthatólag mindenki tudta, hogy miről van szó. Senki nem szólt egy szót sem, senki nem írt levelet, öröm és egyetértés lengte be a metró megállót.

A rend egy kis időre helyre állt.

Kalandozó Márta – London

Hunhír.info (Tudósítónktól)