Fontos bizonyítéka lehet a védelemnek az az igazolás, amelyet az Európai Parlament (EP) minősített iratait kezelő iroda állított ki Kovács Béla EP-képviselő számára. A kormánypárti Magyar Idők értesülése szerint ebben az szerepel, hogy a politikus soha nem kért és nem kapott betekintést az EP minősített irataiba. Nem érték tetten, ráadásul maga az EP állított ki cáfoló igazolást – így nehéz lesz bizonyítani a kémkedés vádját az ősszel kezdődő perben.
A Jobbik volt politikusa az unió elleni kémkedés vádját próbálja meg cáfolni ezzel az igazolással, bár ez a vád szerinti kémkedés alapesetére nincs hatással; attól, hogy nem ismert meg minősített iratokat, még kémkedhetett – legalábbis a 2014. január elsejétől hatályos jogszabályok szerint.
Azonban a kémkedés – a tettenérés kivételével – rendkívül nehezen bizonyítható, Kovácsot viszont nem érték tetten, őt külföldi titkosszolgálatok jelzésére jelentette fel az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában, hogy, hogy nem, közvetlenül az országgyűlési választások előtt.
Az ügyészség szerint Kovács az orosz katonai hírszerzés Budapesten vélhetően diplomáciai fedésben dolgozó tisztjével tartott kapcsolatot és informálta őt 2012 és 2014 februárja között. A hírszerzőtisztet elvezényelték Magyarországról, ám utódját bemutatta a Jobbik politikusának, aki még 2014. február 14-én is információkat adott át az utódnak. A vádhatóságnak azt kell bizonyítani, hogy Kovács Béla úgynevezett szenzitív – az EU számára érzékeny, bizalmas – információkat adott át kapcsolatának, cserébe pedig előnyökben részesült.
Titkosszolgálati körökből származó vélemények szerint ha meg is áll az ügyészség vádja az EP-képviselővel szemben, akkor is csak annyi, hogy a politikus úgynevezett „befolyásoló ügynök” volt, azaz lobbitevékenységet folytatott, és nem titkos információk megszerzése vagy mások beszervezése volt a feladata.
A befolyásoló ügynök vádat egyébként még nehezebb bizonyítani, mint a kémkedést.
Az ügy politikai vonzatai viszont súlyosabbnak tűnnek, mint a jogi következmények. A vádirat szerint Kovács Béla operatív feladata volt az is, hogy olyan politikai csoportosulást hozzon létre az EU-ban, amelynek célja az unió politikájának gyengítése Oroszország hatalmi érdekeinek megfelelően.
Ez a vádirati leírás a Jobbik politikusának tevékeny részvételével 2009-ben Budapesten megalakított Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségére illik rá. A Jobbik EP-képviselője kincstárnoka lett az “EU szélsőjobboldali, orosz kapcsolatrendszerrel bíró” pártjait tömörítő szervezetnek, amelynek 2013–15 között elnöke is volt.
magyar idők nyomán
Hunhír.info
