A konfliktusok és a klímaváltozás miatt egyre több szülő cseréli el lányait haszonállatra Kelet-Afrikában, általában tehenekre és kecskékre – számolt be szerdán a térségben tapasztalt tendenciákról a Thomson Reuters Foundation közhasznú hírszolgáltató. A csoport rámutatott: az afrikai kontinensen található kilenc ország abból a tízből, ahol a legtöbb kiskorút házasítják meg.

Fokozatosan növekszik a gyermekházasságok száma a háború sújtotta Dél-Szudánban és a szárazság sújtotta Kenyában. A túlélés érdekében sok szülő tehenekért és kecskékért adja férjhez lányait – közölte a Girls Not Brides nevű, a fiatal lányok jogait védő szervezet.

A csoport rámutatott: az afrikai kontinensen található kilenc ország abból a tízből, ahol a legtöbb kiskorút házasítják meg. Az ilyen korai házasságkötések hátterében általában hagyományok, családi kapcsolatok, házasságon kívüli terhesség vagy szegénység áll.

A jogvédő csoport rámutatott: a régóta zajló konfliktusok és a klímaváltozás is azonban hozzájárult a gyerekházasságok számának növekedéséhez, az ENSZ adatai szerint Dél-Szudánban a 18 éven aluli lányoknak immár 52 százalékát adták férjhez, míg 2010-ben ez az arány még csak 40 százalék volt.

A szülők nagy része a gazdasági nehézségek miatt dönt úgy, hogy megpróbálja csökkenteni az „éhes szájak számát” azzal, hogy lányaikat gyerekként férjhez adják.

Bár a világon fokozatosan csökken a gyermekházasságok száma, évente még mindig 12 millió kiskorú lányt adnak férjhez, aminek gyakran katasztrofális következménye van egészségük és iskolázottságuk szempontjából.

Dél-Szudánban 2013 óta tart a polgárháború, milliók váltak földönfutóvá, miközben az infláció és a olajtermelés visszaesése miatt ugyancsak milliókat sújt éhínség.

A konfliktussal járó gazdasági nehézségek miatt azonban a lányok „ára” is felment. Szüleik akár 300 tehenet is kézhez kaphatnak hozományként. Békeidőben átlagosan 30 tehenet „ér” egy lánygyermek – mondta Dorcas Acen, a CARE International jogvédő szervezet szakértője.

Acen kifejtette: amikor egy lány eladósorba kerül, a férjjelöltek lényegében megjelennek egy adott méretű gulyával, és egymásra licitálnak a lány „kegyeiért”. Lényegében az kapja meg a lányt, aki a legtöbb szarvasmarhát ajánlja érte.

Millicent Ondigo, az Amref Health Africa munkatársa közölte: Kenyában a maasi és samburu félnomád népcsoportok számos tagja cserélte el lánygyermekét haszonállatokra a tavalyi szárazság miatt, amely hatalmas pusztítást végzett az állatállományban. Úgy fogalmazott: mivel a kecskék száma csökkent, a szülők már négy-öt jószágért kiházasítják gyermekeiket.

Szakértők szerint a kiházasításnak is vannak különböző időszakai, amikor „megéri” a fiatal lányokat férjhez adni. Szárazság idején sokkal nagyobb a hozomány, ráadásul sokkal nagyobb annak esélye, hogy lányukat egy náluk jóval tehetősebb férj fogja eltartani.

MTI, Magyar Idők

Hunhír.info