Egyoldalú adatokat közöl és sajátosan értelmezi a balliberális média az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Magyarországot érintő 2013 és 2017 közötti jelentéseit; a brüsszeli testület által vizsgált, korrupciógyanús magyarországi projektek közül minden téren kimagaslanak a 4-es metró szociálliberális kormányok alatt kötött szerződései, ezek jelentősen rontják korrupciós besorolásunkat – írja a Magyar Idők.
A 2014-ben átadott 4-es metró 2010 előtti ügyei meglehetősen sok munkát adnak ma is a hatóságoknak, a Központi Nyomozó Főügyészség 2016 szeptembere óta nyomoz a 2-es és a 4-es metróvonalra 2006-ban beszerzett francia Alstom-metrókocsik ügyében. Vesztegetés bűntette miatt jelenleg három gyanúsított ellen nyomoznak. A negyedik gyanúsítottat, Terner Gézát még nem tudták kihallgatni, mivel Izraelbe menekült.
76,5 milliárdot is visszakövetelhet Brüsszel
A 4-es metró beruházásával kapcsolatos tanácsadói szerződésekkel és menedzsmenti döntésekkel összefüggésben 2017 januárja óta egy másik nyomozás is tart, ezt fokozott ügyészi felügyelettel a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja le. Az OLAF korábbi jelentése szerint a 4-es metróval kapcsolatban Demszky Gábor főpolgármestersége alatt, 2010 előtt megkötött, 452,5 milliárd forintnyi szerződésből a korrupcióval és szabálytalansággal érintett rész meghaladja a 272,8 milliárd forintot. Az uniós testület szerint 167 milliárd forint kifizetése nem igazolható, azért akár 76,6 milliárd forint uniós támogatást is visszakövetelhet Brüsszel Magyarországtól, ami a 2013 és 2017 között vizsgált magyar ügyekben a legnagyobb tétel.
Ellenzéki vádakat cáfolt az OLAF-jelentés
Az OLAF 2017-es, összuniós tevékenységét ismertető értékelése szerint tavaly 197 ügyet zárt le, és 3,09 milliárd euró visszafizettetésére tett ajánlást az EU költségvetésébe. A hivatal 215 új eljárást is indított. Mivel az uniós fejlesztési források kedvezményezettjei a szegényebb kelet-közép-európai országok, ezért a legtöbb vizsgálat őket érinti. Az OLAF tavaly Romániában 11, Magyarországon és Lengyelországban tíz-tíz ügyet vizsgált, amelyekből Románia esetében nyolc, Magyarország és Lengyelország esetében hét-hét zárult ajánlással.
Fontos megemlíteni, hogy a testület ajánlása nem feltétlenül jelent korrupciógyanút.
Hunhír.info