A brit parlament alsóháza a szerda éjszakába nyúló szavazássorozaton eltávolította a tervezetből a Lordok Háza által beillesztett egyik legsarkalatosabb jelentőségű módosítást is, amely arra szólította fel a konzervatív párti brit kormányt, hogy a brit EU-tagság megszűnése után Nagy-Britannia maradjon az Európai Gazdasági Térség (EEA) tagja.

Az EEA tagja az összes EU-tagállam mellett az Európai Unióval szoros szerződéses együttműködést folytató Norvégia, Izland és Liechtenstein, amelyek EEA-tagként hozzáférnek az EU egységes belső piacához, és megilletik őket az uniós tagsággal járó egyéb szabadságjogok is. Ennek fejében viszont befizetnek az uniós költségvetésbe, és elfogadják az EU-jogszabályok zömét, köztük a szabad mozgás alapelvét is. A brit kormány azonban a Brexit-folyamat kezdetétől fogva elutasítja, hogy Nagy-Britannia az EEA tagja maradjon, mivel szigorítani kívánja az uniós állampolgárok bevándorlásának szabályozását a brit EU-tagság megszűnése után.

London érvelése szerint az EEA-tagság emellett azt is jelentené, hogy Nagy-Britanniának a jövőben is automatikusan és teljes mértékben el kellene fogadnia az új EU-szabályokat, amelyek kidolgozására viszont uniós tagságának megszűnése után csekély befolyása lenne.

Az EEA-tagságról szóló alsóházi szavazást komoly lázadás kísérte a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt frakciójában. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője arra szólította fel a frakciótagokat, hogy e szavazásnál tartózkodjanak, ám a 257 tagú Labour-frakcióból 75-en az EEA-tagságot előíró felsőházi módosítás érvényben tartására, 15-en viszont a konzervatív kormánnyal tartva e módosítás eltávolítására voksoltak. Öt képviselő távozott a munkáspárti árnyékkormányból, tiltakozva a tartózkodásra felszólító pártvezetői utasítás ellen.

A kormányoldal végül kényelmes, 327-126 arányú többséggel vetette el a szerda éjjeli szavazáson a Lordok Háza által a további EEA-tagságról szóló, korábban elfogadott módosítást. Szerdán arról a felsőházi módosításról is döntöttek egy szűkebb, 325-298 szavazati arányban, hogy eltávolítják azt a kitételt is, amely szerint Nagy-Britanniának valamilyen formájú vámunióra kell törekednie az EU-val a kilépés után. A brit kormány az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is ki akar lépni, azzal az érvvel, hogy csak így tud önálló kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötni más országokkal az uniós tagság megszűnése után

Hunhír.info