Hatályon kívül helyezte csütörtökön a Budaházy György és tizenhat vádlott-társa ügyében hozott elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla Lassó Gábor vezette bírói tanácsa. Budaházy György arra hívta fel a figyelmet a videóüzenetben, hogy nekik már a jog korrekt alkalmazása is elég lenne. Leszögezte: arra számít, hogy másodfokon hatályon kívül helyezik az elsőfokú ítéletet.

Mint ismert, Budaházy Györgyöt 13 év fegyházbüntetésre ítélték első fokon terrorcselekmény miatt, vádlott-társai különböző időtartamú, többségé­ben fegyházbüntetést kaptak. A vád szerint a Budaházy által létrehozott, Magyarok Nyilai nevű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni az MSZP–SZDSZ-kormány politikáját és próbált félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban. Céljaik elérése érdekében Molotov-koktélt dobtak Hiller István (MSZP) oktatási miniszter, Kóka János (SZDSZ) frakcióvezető és akkori kormánypárti ország­gyűlési képviselők otthonára, Szilvásy György (MSZP) titkosszolgálatokat felügyelő miniszter vidéki nyaralójára és pártirodákra. Ugyancsak Molotov-koktéllal támadtak meleg szórakozóhelyekre és egy jegyirodára, valamint vascsővel brutálisan összeverték a Hír Televízió műsorvezetőjét, Csintalan Sándor egykori szocialista politikust.

Budaházy György arra hívta fel a figyelmet a videóüzenetben, hogy nekik már a jog korrekt alkalmazása is elég lenne. Leszögezte: arra számít, hogy másodfokon hatályon kívül helyezik az elsőfokú ítéletet. Ahogy azt a legtöbb vádlott és védőik is elmondták a másodfok során, szerintük a legjobb döntés a felmentés lenne, de a legreálisabb döntésnek mégis a „törvénytelen ítélet” hatályon kívül helyezését gondolják.

Az elsőrendű vádlott Budaházy ügyvédje elsősorban a törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezését, másodsorban védence felmentését, harmadsorban pedig a súlyosnak mondható 13 éves büntetés enyhítését kérte a táblabíróságtól, annak ellenére, hogy nagy felháborodást kiváltó vádbeszédében a vádhatóság képviselője az ítélet súlyosítását indítványozta a legutóbbi tárgyaláson. Szikinger kiemelte, hogy sokféle terrorizmus létezik, de egyféle biztosan nem: humánus és emberkímélő.

Már pedig – az ügyvéd szerint – a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján Budaházy semmilyen a vádiratban szereplő cselekmény elkövetésére nem adott utasítást, és még a terhelő vallomást tett S. Tibor is csak annyit mondott, hogy „tényleges kár” keletkezése volt a cél. „Ez viszont lehet egy kerti pad, vagy egy kerti törpe” – érzékeltette a károkozás és a terrorcselekmény elkövetése közötti különbséget Budaházy ügyvédje, hozzátéve, hogy „S. Tibor vallomása még ennek ellenére is sok vádpontban nem támasztja alá az ügyészség álláspontját”. Emellett azonban a tanú vallomásában az állította, hogy kifejezett utasítás volt: „Ne sérüljön meg senki!”. Szikinger arra is igyekezett felhívni a bíró figyelmét, hogy kizárták a nyilvánosságot egy ilyen fontos és közérdeklődésre számot tartó ügyben a terhelő tanú vallomástételéről, ami az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kell maga után vonja. A védő úgy fogalmazott: Mindenáron szerették volna bebizonyítani, hogy Budaházy György volt ennek a szervezetnek a feje, „ezzel csak egy baj van: Budaházy nem volt a szervezet irányítója.

mti

Hunhír.info