32 emberrel végeztek Brüsszelben iszlamista terroristák napra pontosan két évvel ezelőtt. Ketten a Zaventem repülőtéren robbantották fel magukat, harmadik társuk pedig az európai uniós negyed közelében lévő Maelbeek metróállomáson. A sebesültek száma meghaladta a 300 főt. Hiába telt el azóta két esztendő, rengeteg kérdés mind a mai napig megválaszolatlan: ha ismerte a rendőrség az elkövetőket, márpedig ismerte, képesek lettek volna megakadályozni a merényleteket?

Az M1 Szemtől szembe című műsorának Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója és Horváth József biztonságpolitikai szakértő volt a vendége.

Speidl Bianka kiemelte: Belgium egy olyan multikulturális modellt követ, mint amelyet Nagy-Britannia. „Erős a párhuzamos társadalmak és a No-go zónák jelenléte, amik a terroristaszervezkedések melegágyai” – fogalmazott.

A bevándorlás egy iszlamista radikális központtá tette Belgiumot, hiszen egy olyan kritikus tömeget ért el az ott élő iszlamisták száma, amellyel a belga hatóságok már nem tudnak mit kezdeni – vélekedett Horváth József.

„Lehet, hogy ismerték az elkövetőket, de az akkori jogszabályok, illetve a flamand-vallon ellentét, valamint a titkosszolgálatok és a rendőrség közötti információáramlás problémái vezettek oda, hogy ezeket az akciókat nem tudták időben megakadályozni” – tette hozzá.

A rendvédelmi szervek nem tudták kezelni a beérkezett tömeget

Speidl Bianka szerint a terrorcselekményeket lehetővé tevő körülmények az elmúlt fél évszázadban alakultak ki. „A 2015-ben, menekülthullámmal érkezett bevándorlók, akiknek a nagy része ellenőrizetlen személyazonossággal jutott be Nyugat-Európába, egy remek alapanyagot biztosítanak” – vélekedett.

„Másrészt ideológiát is hoztak magukkal, ami a már meglévő problémákat követhetetlenné, illetve kezelhetetlenné tette mára” – közölte Speidl Bianka.

Horváth József úgy fogalmazott: Európában a békeidőszakhoz szokott rendvédelmi szervek létszámban sem tudták már követni ezt a fajta kihívást.

Azok az emberek, akik már második, illetve harmadik generációs bevándorlóként élnek Európában, mindig nagyon szoros kapcsolatot ápolnak a kibocsátó országokkal, vagyis a saját hazájukkal. Ezáltal folyamatosan annak a társadalmi problémának a hatása alatt maradnak, ami elől elmenekültek – mondta Speidl Bianka.

A Migrációkutató Intézet vezető kutatója szerint ezek az emberek a „terrorizmus fővállalkozójaként” fenntartják ezeket a kapcsolatrendszereket, és becserkészik azokat a potenciális, elkövetésre képes személyeket, akik erre kaphatóak.

„Ezek a kapcsolatrendszerek rétegzett hálózatok, amelyekben mindenkinek meg van a maga szerepe. Van, aki a kapcsolatokat biztosítja, van, aki a megfelelő embereket cserkészi be, és van, aki elköveti a terrorcselekményeket” – mondta.

Két bázisa van a radikalizálódásnak

Horváth József azt mondta: a beérkezett emberek nem találják a helyüket Európában, a döntő részük család nélkül, egyedülálló férfiként jött, ami már önmagában egy jó termőtalaja a radikalizálódásnak.

„A radikalizálódásnak alapvetően két bázisa van, a mecsetek és a börtönök. Aki egy kisebb súlyú bűncselekmény elkövetése miatt börtönbe kerül, egyúttal bekerül egy olyan hierarchiába, amelyen keresztül a túlélés egyik záloga adott esetben az iszlám radikalizáció felé fordulás” – vélekedett a szakértő.

Megnehezítik a titkosszolgálatok munkáját

Egy éve megjelent egy cikk az egyik belga napilapban, amely rendőrségi adatokra hivatkozva közölte azt, hogy több mint félszáz terroristákhoz köthető szervezet működik, csak Molenbeekben.

„Az ilyen szervezetekkel kapcsolatban alvósejtekről beszélhetünk, olyan 3-5 fős csoportokról, amelyeket tudatosan úgy szerveztek meg, hogy ne tudjanak egymás létezéséről” – közölte Horváth József:

„Azonban az Iszlám Állam vezetésében meg vannak azok a szálak, amin keresztül ezeket egymástól függetlenül tudják mozgatni, amivel minimalizálják a lebukás esélyét, valamint kifejezetten megnehezítik a felderítést a fogadóország titkosszolgálatainak” – tette hozzá.

Ezek a szervezetek sokszor már csak egy-egy akció végrehajtása után kerülnek a rendvédelmi szervek látóköreibe – vélekedett Horváth József.

híradó

Hunhír.info