Példátlan légi incidens-sorozatra került sor Szíria, Izrael, Libanon és Jordánia légterében a hétvégén a zsidó állam légiereje és a szír légvédelem, illetve a szintén jelen lévő iráni erők között. Amióta elkezdődtek a háború dúlta ország elleni, több-kevesebb rendszerességgel zajló izraeli légicsapások, most először fordult elő, hogy egy dávidcsillagos gép is veszteséglistára került

Az összecsapások – melyekhez hasonlókra egyes megfigyelők szerint nem került sor Izrael és Szíria között az ötödik arab-izraeli háború, azaz 1982 óta – szombaton kezdődtek, amikor Szíria felől egy állítólagos iráni pilóta nélküli gép berepült Izrael fölé. A drónt egy Apache harci helikopter gond nélkül le is lőtte, de az izraeli hadvezetés – összhangban az ország doktrínájával – nem elégedett meg a védekezéssel: azon nyomban tömeges válaszcsapásba kezdtek szíriai célpontok ellen. Támadták azt a bázist, ahonnan a drón állítólag felszállt, más katonai létesítményeket Damaszkusz környékén, köztük olyanokat, ahol a Bassár al-Aszad szír elnököt támogató iráni erők állomásoznak, illetve szír légvédelmi állásokat.

Bár az izraeliek hosszú éveken keresztül büntetlenül megúszták az ilyen akcióikat, ezúttal nem volt szerencséjük: egyik F-16I Szúfa (vihar héberül) típusú kétüléses vadászbombázójukat ugyanis eltalálta a szír légvédelem, s a gép személyzetének, szerencsére már Izrael fölött, katapultálnia kellett. Az egyik pilóta súlyosan, a másik könnyebben megsérült. Mivel a csazározásokról Libanonból és Jordániából is érkeztek jelentések – az utóbbiban légvédelmi rakéták darabjai is földet értek – valószínű, hogy az izraeliek a szomszédos országok légterének rutinszerű igénybevételéhez folyamodtak most is. Vasárnapra virradóra az izraeliek újabb csapásokat mértek Szíriában, tucatnyi célpontra, és az is kiderült, hogy előző napi veszteségüket valószínűleg egy bő harminc éves szovjet rakétarendszer – az egykor a Varsói Szerződésben, így Magyarországon is szolgált – Sz-200VE Vega okozta.

A tőle az elmúlt években megszokott retorikával összhangban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök minden felelősséget Iránra hárított, amiért az durván megsértette izrael szuverenitását; több izraeli forrás is újfent jelezte, hogy nem fogják tűrni az iráni erők állandó jelenlétét Szíriában. Hiába azonban az elmúlt években – a szíriai orosz jelenlét dacára – nagyrészt sikerrel végrehajtott izraeli csapások, és az azt kísérő keményvonalas kommunikáció, sem Teherán, sem az általa támogatott libanoni Hezbollah szervezet nem adta jelét annak, hogy szándékában állna kivonulni mindaddig, amíg Damaszkusznak szüksége van segítségükre az Aszad megdöntésére törő – kívülről támogatott – szunnita szélsőséges erőkkel szemben.

Mindazonáltal a fokozódó izraeli aktivitás súlyos kérdéseket vet fel a szíriai háború menetével kapcsolatban. Oroszország, mely geopolitikai érdektől vezérelve, földközi-tengeri jelenlétét megőrzendő oroszlánrészt vállalt Aszad támogatásából, a zsidó állammal szemben nehezen tud fellépni. Míg azonban Vlagyimir Putyin elnök a hétvégi incidens kapcsán visszafogottságra szólította a feleket, Washington teljes támogatásáról biztosította Izraelt Iránnal szemben.

mno

Hunhír.info