Vékony jégre merészkedik a kazah hatalom, amikor megelőzendő a vallási radikalizmus terjedését, leborotválná a tipikusan iszlamista szakállakat, megtiltaná a nőknek, hogy eltakarják az arcukat, valamint szigorítaná a parandzsa, a nikáb és a rövid nadrág viselését. Nem jelentenének kivételt a tiltás alól az arcot eltakaró olyan nem vallási jelképnek számító ruházati kiegészítők sem, mint az álarc, a balaklava vagy a símaszk.

Tenné mindezt a vallási tevékenységet szabályozó törvény kiegészítésével. Az ok egyszerű. A Közép-Ázsia előtt álló egyik legnagyobb kihívás a vallási radikalizmus térnyerése, amely az Iszlám Állam szétverésével kézzel fogható közelségbe került. A térségből Szíriában harcoló több ezer iszlamista ugyanis hazatér, ez a helyzet a régió e tekintetben eddig legkevésbé érintett országát, Kazahsztánt is jelentős feladat elé állítja. A törvényt előterjesztő elnök, Nurszultan Nazarbajev pedig úgy gondolja, addig kell kezelni a bajt, amíg nem hatalmasodik el.

S hogy senki se értelmezhesse szabadon ezt a szigorítást, a most a képviselők elé tanulmányozásra terjesztett jogszabály például meghatározná a megengedett arcszőrzet formáit. Pontosan leírnák az elfogadott szakáll hosszát és egyéb jellemzőit, de azt is, hogyan néz ki a tiltott ruházat. Mint a vallásügyi miniszter arról mindenkit megnyugtatott, nem minden szakáll lesz betiltva. Csupán az, amely a destruktív vallási áramlatok jelképeinek számít. Ha például valaki ateista, az nyugodtan viselhet szakállt, senki sem fogja ezért bántani. Ugyanígy bizonyos indokolt esetben, így sportrendezvényeken, szolgálati okok miatt vagy az időjáráshoz alkalmazkodva engedélyezett az arc eltakarása is. A jogszabály megszabta ruházati és szakállkódex kiterjed a külföldiekre és az állampolgárság nélküliekre is, csupán a diplomáciai mentességet élvezők vonhatják ki alóla magukat.

A kazah államfő a törvény beterjesztése előtt találkozott a muzulmánok szövetségének vezetőivel is, akik külföldi példák alapján azt javasolták, hogy a szakállra vessenek ki adót, amelynek éves mértéke az arcszőrzet hosszától és sűrűségétől függően elérheti akár az 1500 dollárt is. A vallási tanács egyébként már korábban állást foglalt az oktatás világi jellegének megőrzése mellett, így a kazah törvényeket követve megtiltotta, hogy hidzsábot hordjanak az iskolákban. Sőt azt is kimondta, hogy a kiskorú lányoknak az iszlám törvények sem írják elő a kendő viselését. Mivel tavaly 30 család indított pert emiatt az oktatási minisztérium, ellen, a vallási vezetők e tekintetben kompromisszumra szólították fel a szülőket, akikre a fejfedő levételének megtagadásáért a törvény értelmében pénzbüntetés is kiróható. A hatóságok azt fontolgatják, hogy speciális vallási magániskolákban engedélyeznék a hidzsáb viselését.

A törvény más szabályozást is bevezet. Így például megtiltaná a 16 éven aluliaknak a vallási rendezvények látogatását, amennyiben azt akár csak az egyik szülő is kezdeményezi. Ez a korosztály egyébként is csak szülői vagy rokoni kísérettel vehetne részt ilyen szertartásokon. A jogszabály emellett megtiltaná a házasságkötést és a frigy felbontását az arra kijelölt helyeken kívül. Ezzel annak a szokásnak az elterjedését akadályoznák meg, hogy egy férfi tetszés szerinti helyen és időben, másokra tekintet nélkül kimondhassa a házasság létrejöttét vagy megszűnését.

Ha pedig már a szabályozásnál tartunk, az állami alkalmazottakat kötelezik arra, hogy illetlen képeket ne rakjanak fel magukról a közösségi hálókra. Így akadt fenn az egyik területi egészségügyi intézmény vezetője, akinek egyetlen magáról posztolt fotójáról sem hiányzott az alkohol. Más nem vodkával, hanem félmeztelenül és fegyverrel pózolt, amit szintén eltávolíttattak, ráadásul még el is beszélgettek velük. Az állami alkalmazottak etikai kódexe nemcsak az alkohollal fotózkodást tiltja, nem ajánlja a drága autókban vagy a szabadságon külföldi utazások alkalmából készített önmutogató szelfiket sem. Tavaly egyébként 254 intézmény ellenőrzésekor 283 kompromittáló fotót, anyagot talált az erre illetékes szerv.

mno

Hunhír.info