A hettita szentély a bibliai Salamon király híres templomának legközvetlenebb ismert párhuzama volt. A szíriai kulturális minisztérium közleményében azt írta, a törökök gyűlöletből és barbarizmusból cselekedtek, mert tudatosan törekednnek a szír identitás elpusztítására. A szír állam a nemzetközi szervezetekhez fordult a térség kulturális öröksége védelmében – de a törökök megállítására nyilván senkinek nincsenek eszközei.

Tegnapelőtt a török légierő elpusztította az Ain Dara-i régészeti lelőhelyet a szíriai Afrin városától délre. A rombolásról először az Al Watan nevű újság elektronikus kiadása számolt be helyi forrásokra hivatkozva, majd a szír állami hatóságok is megerősítették a hírt. Fényképeket és egy videófelvételt is nyilvánosságra hoztak, ami igazolja, hogy a régészeti emlék legalább 60%-a elpusztult a légitámadásban.

Ain Dara Erdogan török elnök január 20-án megindított háborújának áldozata lett. A török beavatkozás célja az ország északnyugati sarkában lévő, kurdok lakta Afrin tartomány elfoglalása. Ezt a hegyes-völgyes, nagyjából a Pilisnek megfelelő méretű, 200 ezer ember által lakott területet a szír polgárháború mindeddig teljesen megkímélte, az itt élő kurdok már a konfliktus kezdetén fegyveres harc nélkül kivívták az autonómiájukat. Erdogannak a terror elleni harc ürügyén egy olyan területre sikerült elvinnie a háború összes borzalmát, amely mindeddig békés sziget volt a nagy felfordulás közepette.

Nem tudni, miért lett a magányos dombtetőn található lelőhely török célpont. Állítólag közel s távol nem voltak kurd állások, bár az is lehet, hogy nem kellett különösebb indok: Afrinra most olyan sűrűn hullanak a török bombák, hogy vélhetően Ain Dara csak beleesett a szórásba. A szíriai kulturális minisztérium közleményében azt írta, a törökök gyűlöletből és barbarizmusból cselekedtek, mert tudatosan törekednnek a szír identitás elpusztítására. A szír állam a nemzetközi szervezetekhez fordult a térség kulturális öröksége védelmében – de a törökök megállítására nyilván senkinek nincsenek eszközei.

Az 1982-ben felfedezett, i. e. 1300-tól 740-ig fennálló Ain Dara-i szentélyért igazán nagy kár. A hettita művészet kivételesen jó állapotban emléke volt oroszlánokat és szfinxeket ábrázoló bazaltreliefjeivel. A templomból a falak gazdagon díszített alsó része őrződött meg, valamint a kövezetbe vésett, egy méter hosszú, rejtélyes lábnyomok, amelyekkel az ókori művész talán azt akarta megjeleníteni, ahogy az istenség bevonul a lakhelyéül szolgáló szent házba. Ami Ain Darát igazán különlegessé tette, hogy a világon talán ez az épületmaradvány állt legközelebb a bibliai Salamon király híres jeruzsálemi templomához: az Ószövetségben olvasható leírás számos pontja ráillett az észak-szíriai szentélyre.

Az Iszlám Állam megszűnésével a jelek szerint nem ért véget a térség gazdag kulturális örökségének szétrombolása. A dzsihadisták munkáját a törökök folytatják tovább.

heti válasz

Hunhír.info