Tízezrek emlékeztek meg vasárnap Örményországban az örmények ellen elkövetett első világháborús népirtás kezdetének 90. évfordulójáról. Robert Kocsarján államfő hangsúlyozta a Jerevánban rendezett központi megemlékezésen: az örményeknek fontos, hogy az egész világ elismerje és elítélje a népirtás tényét.

Hozzátette: Jereván kész jó viszonyt kialakítani Törökországgal, de ehhez Ankarának is el kell ismernie, hogy az Oszmán Birodalom 1,5 millió örményt gyilkoltatott meg az első világháborúban.

Az örmény főváros lakói hosszú sorokban vonultak végig az utcákon, sereglettek a népirtás áldozatainak emlékére emelt emlékműhöz, amely a főváros fölött, egy hegycsúcson magaslik. Sokan gyászruhát öltöttek, sírtak és virágokat helyeztek el az emlékmű talapzatánál. Országszerte egyperces néma csenddel és lobogó gyertyák ablakba helyezésével fejezték ki a másfél millió örmény kiirtása miatt érzett nemzeti gyászt.

Az örmények ellen 1915-ben és 1916-ban elkövetett népirtás több mint másfélmillió embert fosztott meg életétől. 1926-ban az örmények lélekszáma 2 900 000. A tömeggyilkosságok után tíz évvel még mindig 1 570 000 ember hiányzik. Legkevesebb ennyi emberről van szó, de ez a szám korántsem jelenti a maximumot, hiszen nem számol az 1914 és 1926 között eltelt húsz év népességnövekedésének ütemével.

1926 óta az örmények lélekszáma 2 900 000-ról 6 millióra növekedett. Tehát ha nem lett volna népirtás, akkor a világon ma legalább 10 millió örmény élne.

A török hatóságok 1915-ben elkövetett népirtása ma sem ért véget. A mai Törökország belső területein élő örmények fokozatosan elveszítik identitásukat. Ugyanígy a más országokban élő örményekre is az a sors vár – a szovjetunióbeli örményországiak kivételével – hogy lassanként elveszítik kulturális identitásukat. Mindahányszor egy örmény elveszíti identitását, az 1915-ben kitervelt és megindított népirtás gyümölcse érik be.

A tömegmészárlások és kitelepítések miatt az örmények történelmi műemlékeiket is elveszítették. Örményország történelmi műemlékeinek lerombolása is a népirtás egyik következménye volt.
A konstantinápolyi Örmény Patriarkátus statisztikai adatai szerint 1914-ben 210 kolostor és közel 700 apátsági templom működött. A kolostorok fennhatóságán kívüli templomok száma 1639 volt (ezek az adatok az örmény nemzeti egyház vagyonára vonatkoznak; az örmény katolikus és protestáns egyház vagyonát nem tartalmazzák).

1915 és 1923 között több mint ezer örmény templomot és kolostort romboltak földig, 691-et pedig részben elpusztítottak.

A viharos időket átvészelő műemlékek sorsa sem volt sokkal jobb. A jobb állapotban maradt műemlékeket istállókká vagy mecsetekké alakították át, és a seljuk vagy oszmán építészet remekeiként mutatták be őket.

(Forrás: Háromszék, Duna Tv)

Rockszerda