Visszaadta lelkét a Teremtőnek II. János Pál pápa. A 84 éves Szentatya állapota egész nap romlott. Kérésére pénteken a Bibliát olvasták fel neki. Világszerte hívők milliói imádkoznak a katolikus egyházfő lelki üdvéért.

Krisztus földi helytartója, II. János Pál pápa hatalmas erőfeszítések közepette megfogalmazta utolsó üzenetét. Az emberségében, hitéletében a legnagyobbak közé emelkedett egykori lengyel pap, Isten szolgája emberként, s ráadásul érző szívű, gondolkodó emberként búcsúzott a földi világtól.

Az üzenetben arra kérte a lengyel nővéreket, akik pápasága hosszú évei alatt segédkeztek mellette, hogy ne ontsanak könnyeket. “Derűs vagyok, legyetek azok ti is” – írta a Szentatya.

Budapesten pénteken és szombaton a Mátyás-templomban virrasztottak, amelyen részt vett Mádl Ferenc államfő és felesége is.

Péntek délután a Vatikán szóvivője bejelentette: romlott a pápa légzése és veseműködése, esett a vérnyomása. Estére már idejekorán haláláról is érkeztek meg nem erősített hírek, melyeket természetesen rögtön továbbadtak a média jeles képviselői, majd agyhalálról, haláltusáról beszéltek, később kénytelen-kelletlen visszakoztak.

A hazai sajtó elégtelenre vizsgázott emberségből és hírszolgáltatásból egyaránt. “A világ várja az orvosok bejelentését a pápa haláláról” – írta vezető hírének címében a hirado.hu, s este már felkerült a pápás fejléc is: “II. János Pál pápa (1920-2005)” “+meghalt II. János Pál pápa”, de a haláláról szóló hírek és címek futótűzként terjedtek más hírportálokon is. Mindeközben milliók imádkoztak a pápáért, amit a hírszolgáltatók engesztelő szentmiseként aposztrofáltak. A hírado.hu szombat reggelre vette csak le a halál évét pápát gyászoló fejlécéből…

A gyász nyomán vörösbe öltözik a Vatikán, a Szentatyától három napon át, a temetésig lehet búcsút venni a Szent Péter-bazilikában, a bíborosok pedig kilenc napig gyászolják majd a pápát.

Wojtyla volt az első lengyel pápa a keresztényéség történetében. Az egész világ szenzációként fogadta a hírt 1978. október 16-án, amikor felszállt a füst a Vatikánban és Karol Wojtyla jelent meg az ujjongó tömeg előtt. A kereszténység történetében először foglalta el lengyel egyházi személyiség a pápai trónt.

II. János Pál első állásfoglalásában hitet tett a II. Vatikáni Zsinat öröksége mellett. Tevékenysége a kezdeti években két területre terjedt ki, az egyik a kommunista rendszerek elleni fellépés, a másik az Észak-Dél ellentét feloldása. Az egyház erősítése mellett ez vezette első külföldi útjain is Dominikába és Mexikóba, majd a diktatúrák által uralt Salvadorba és Chilébe. A berlini fal leomlása fontos fordulópont a pápa életében.

1981. május 13-án a római Szent Péter téren a török Ali Agca több pisztolylövéssel életveszélyesen megsebesítette II. János Pált. A pápa a műtét után felgyógyult sérüléseiből. Megbocsátása jeléül két év múlva felkereste a börtönben merénylőjét és hozzájárult ahhoz, hogy Agcát kiadják Törökországnak.

II. János Pál Rómában is hazafi maradt. Kilencszer látogatot el szülőhazájába, Lengyelországba. Legutoljára, 2002-ben, amikor Krakkóból hazatérőben kitérőt tett az őt szállító helikopter, hogy az egyházfő a magasból vessen még egy utolsó pillantást szülővárosára Wadowicére.

A pápa megromlott egészségi állapotával 1996-os magyarországi látogatása után kezdett el foglalkozni a világsajtó, amikor bejelentették egy hosszabb kórházi kivizsgálás lehetőségét. Akkor már több műtéten volt túl. Egyre szembeötlőbb volt, hogy az elhatalmasodott Parkinson-kór miatt remeg a keze és akadozik a beszéde. De a szenvedő önfeloldozás és a küldetéstudat legyőzte a fizikai korlátokat.

2005. április 2-án, 21 óra 37 perckor visszaadta lelkét a Teremtőnek.

Rockszerda