“A Székely Nemzeti Tanács diplomáciai sikere korszakos jelentőségű, hiszen az Európai Parlamentben tette fel Székelyföld autonómiájának kérdését most, amikor a budapesti és bukaresti politikusok egyaránt igyekeznek elhallgatni, elhallgattatni az autonómia-törekvéseket, azok következetes szószólóit” – jelentette ki Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elnöke. Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága, a Románia uniós csatlakozási kérelmével kapcsolatban elfogadta, hogy a magyar kisebbség védelmére többletintézkedéseket kell tenni a szubszidiaritás és az önkormányzás (autonómia) elveinek tiszteletben tartásával. A bizottsági javaslatról két hét múlva dönt az Európai Parlament.

“Az Európai Parlament megállapítja, hogy a kisebbségek védelmének általános javítása kiegészítéseként a magyar kisebbség védelmére többlet-intézkedéseket kell tenni a szubszidiaritás és az önkormányzás (autonómia) elveinek tiszteletben tartásával.”

Ezt a javaslatot tárgyalta március 29-én, illetve fogadta el másnap az Európai Parlament Külügyi Bizottsága, a Románia uniós csatlakozási kérelméről szóló jelentéstervezet vitájában. A bizottsági javaslatról két hét múlva dönt az Európai Parlament.

A Székely Nemzeti Tanács megkeresése nyomán Michl Ebner, a Dél-Tiroli Néppárt EU-képviselője öt módosító indítványt terjesztett elő Pierre Moscovici jelentéséhez. A franciaországi szocialista raportőr tervezetében eredetileg szót sem ejtett az erdélyi magyarokról, ám a módosító indítványok nyomán ő javasolta az elfogadott szöveget – írja közleményében az MVSZ.

“A Székely Nemzeti Tanács diplomáciai sikere korszakos jelentőségű, hiszen az Európai Parlamentben tette fel Székelyföld autonómiájának kérdését most, amikor a budapesti és bukaresti politikusok egyaránt igyekeznek elhallgatni, elhallgattatni az autonómia-törekvéseket, azok következetes szószólóit” – jelentette ki Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Az 1996-ban elfogadott, és valamennyi akkori magyarországi parlamenti párt, illetve Kárpát-medencei magyar szervezet aláírásával ellátott közös autonómia-nyilatkozat vonatkozásában az aláírók többsége részéről ma már csak a hallgatás közös. Az MVSz elnöksége 2005. február 18-án indítványozta, hogy a román EU-csatlakozási szerződés aláírásának legyen feltétele az autonómia-törekvések támogatása.

A brüsszeli vitával egyidőben, március 29-én tárgyalt a budapesti parlament Külügyi Bizottsága Románia EU-csatlakozási szerződésének Magyarország részéről történő aláírásáról. A bizottság elnökének megkeresésére Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács nevében kérte az elnököt, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportját és rajta keresztül a Magyar Országgyűlést, hogy addig ne hagyja jóvá Románia EU-csatlakozására vonatkozó határozatát, “amíg Székelyföld autonóm közigazgatási régiót – a szülőföldjén többségben levő magyar nemzeti közösség önazonossága védelmére szolgáló hatáskörökkel és intézményekkel együtt – törvény által létre nem hozzák”. A Székely Nemzeti Tanács korábban határozatban szólította fel az Európai Parlamentet, annak tagjait is, hogy Székelyföld autonómiájának törvény általi szavatolása legyen Románia EU-csatlakozásának feltétele.

A kérés ellenére a budapesti bizottság egyhangú szavazással támogatta a Románia és Bulgária EU-csatlakozási szerződésének aláírásáról szóló határozati javaslatot, pedig annak 12 oldalas indoklásában, illetve a határozathoz mellékelt több mint 900 oldalas csatlakozási szerződésben egy szó sem esik az erdélyi magyarokról vagy Székleyföld autonómiájáról.

A csatlakozási szerződés ugyanakkor tartalmazza pl. a Bolgár Köztársaság nyilatkozatát, miszerint a cirill írásmód egyike lesz az Európai Unióban hivatalosan használt három ábécének. Európa kulturális örökségének e jelentős része egyedi bolgár hozzájárulás az Unió nyelvi és kulturális sokszínűségéhez.

Közöljük Michl Ebner három módosító javaslatát Pierre Moscovici képviselő Románia uniós csatlakozási kérelméről szóló jelentéstervezetéhez. (Forrás http://www.europarl.eu.int)

1. Az Európai Parlament mély sajnálatának ad hangot, hogy bár a kisebbségek védelme általános javuláson ment keresztül, továbbra is fennállnak problémás esetek, mint amilyen a székelyek (erdélyi magyar kisebbség) helyzete;

2. Az Európai Parlament megjegyzi, hogy a magyar kisebbség, a székelyek, kérelmet nyújtottak be az autonóm státuszra, és reméli, hogy a [román] kormányzat ezt a lehető leghamarabb elismeri;

3. Az Európai Parlament reméli továbbá, hogy a terület közigazgatási célú új felosztása a kisebbségek számára nem eredményez semmiféle negatív hatást az EU-támogatások vonatkozásában.

Rockszerda