Már évek óta arról beszél mindenki, hogy vegyél magyar árut, és évtizedek óta reklámozzák az egészséges életmódot. Az egészség megtartásához vagy visszaszerzéséhez sokak szerint elengedhetetlenül szükséges az, hogy ne az élelmiszeripar, hanem mindenki maga dolgozza fel az ételeinek alapanyagait. Ehhez viszont szükség van arra, hogy feldolgozatlan alapanyagokat szerezhessen be.

„A tej élet, erő, egészség!” – olvashattuk, láthattuk, hallhattuk évtizedeken keresztül a reklámszlogent. Csakhogy ez nem igaz a tehenet sosem látott, multiknál kapható tejekre. A legnagyobb tejipari feldolgozó vállalatok sincsenek már magyar kézben. Néhány gazda próbálkozik saját kis feldolgozó céget létrehozni és életben tartani, de csak kevesen tudnak megélni belőle. A feldolgozóipar privatizációja eltörölte a magyar tejet. Még nem a föld színéről, csak a városi ember asztaláról.

Merészet gondolt egy magyar nagygazdaság, és elhatározta, hogy megismerteti a budapestiekkel az igazi tehéntejet. Furgonokat vásárolt, kialakította benne a tej szállításához és hűtéséhez előírt berendezéseket, és megjelent a főváros némely forgalmas pontján. Elhozta Budapestre az egészséget, az addig csak leginkább a vidékiek által élvezhető igazi tehéntejet. Forralatlanul (pasztőrözetlen állapotban), úgy, ahogy a tehénből kifejik.

A kocsikba 800 liter tej férne, de egyiket sem töltik tele. Nincs rá igény. A főváros egyik legszennyezettebb területén a VIII.-IX. kerület határán a Klinikák metróállomásnál álló kocsiból 500 liter sem fogy el naponta. Pedig az ott élőknek életbevágóan szükségük lenne igazi élelmiszerre.
Telepítettek tejárusító automatákat is több budapesti élelmiszerboltba. (Külföldön van tojást árusító automata is.) Magyar fejlesztésű gépeket választottak, hiszen úgy gondolták, hogy a magyar tejet magyar automatából vegye meg a művelt fővárosi polgár. Ezzel is támogatva a magyar gazdaságot. Az automatákba 200 liter tej férne. Ehhez képest augusztusban 15-52 liter tej fogyott belőlük naponta. Nem is töltik őket tele soha, általában 80 liter bőven elég egy napra.

Teljesült a modern ember álma: tejet vehet az automatából

Tehát a budapestiek szégyenben maradtak. Alulmaradtak a saját egészségükért vívott harcban. Ez tény. A tejallergiának pedig – mielőtt valakiben felkunkorodna az ellenkezés – ehhez semmi köze.
A nyers tej ára a valóságos értékéhez képest nagyon kedvező. Literenként 180 forint. Nevezhetnénk akár biotejnek is, mert a „bio” előtag élőt jelent. Ez a tej pedig élő a javából. Arról nem is beszélve, hogy napokig eláll a hűtőben. Mindenféle beavatkozás nélkül. A tej zsírtartalma jóval magasabb, mint a multik által a megvezetett népekre tukmált tejeknek. Ebből következően tudnak akár a lakótelepen élők is házi tejfölt, házi túrót, joghurtot, kefirt, de akár házi vajat is készíteni. Otthon, az akárhányadik emeleten.

Vásárlói roham…

Nem beszélve az aludttejről, ami az egyik legjobb étel akár vacsorára, akár a nyári melegben. És a számtalan receptjéről elődeinknek, amelyeket éppen a tej különböző állapotainak (nyers tej, hideg tej, aludttej, írós aludt tej, írós vaj, stb.) hiánya miatt nem lehetett a fővárosban már évtizedek óta elkészíteni. Csak akkor, ha valaki vidékről hozott magának nyers tejet ezekhez.
Gyerekkorom egyik kedvenc étele volt az aludttejes prósza. Úgy készül, hogy aludttejet és lisztet kb. fele-fele arányban összekeverünk, egy-két tojást beleütünk, és kizsírozott tepsibe kb. fél centiméter vastagra öntve megsütjük. Egy kis tejföllel meg lehet locsolni a tetejét. Cukorral édesítve, vagy befőttekkel, vagy önmagában, de akár friss, zöld fűszernövényekkel (pl. kapor) ízesítve remek étel vacsorára. Nem telít el, de laktat. És nagyon gyorsan elkészíthető. A mosogatással sem kell sokáig bíbelődni utána. Nagyanyám és anyám is készítette, ha fáradtak voltak és nem volt kedvük főzőcskézni. Mindenki szerette a családban.

– A tejben lévő vitaminok és az ásványi anyagok a tejzsírhoz kötődnek – tudtuk meg Andrássy Istvántól, aki az etyeki Ödön Major többszörösen díjazott állattenyésztője. – Ha kivonják a tejzsírt, akkor az élettanilag értékes anyagok is távoznak vele.

Ami marad, az inkább ipari hulladéknak nevezhető. Ezért használják fel a maradékot villamos áram termeléséhez. Az a tej is a hulladékok közé kerül, amit nem vesznek meg az emberek a multik rablótanyáin, és lejár a szavatossági ideje.

A történészek szerint a magyarok étrendjében a tej a kezdetektől rendszeresen jelen van. Eleinte különleges italnak számított, és elsősorban a kancatejet jelentette. A tejjel készült magyar paraszti ételek sokszínűsége felveszi a versenyt bármely nemzet tejes ételeivel. (Némely nemzetnek nincsenek régi tejes ételei, mert régen nem ismerték az állattartást, és a mezőgazdaságuk is egészen más volt, mint őseinké.) Nem beszélve az ilyen ételek egészséges, tápláló voltáról, és könnyű elkészíthetőségéről.

Ica nem viccel. Inkább tejet ad. Minden megvan hozzá

Megbetegedések esetén elődeink a szervezet erősítésére használták a tejet. A lakosság mostani egészségi állapotát tekintve nagy szüksége lenne a kiemelten gyógyhatású szerekre. De ezeket nem a patikákban kell keresni, hanem falun a gazdáknál, az árokpartokon, a természetben. Elődeink sokasága halt meg anélkül, hogy találkozott volna egyetlen orvossal is. A ma élők sokasága pedig azért fog meghalni, mert találkozott orvossal. Ehhez a mostani influenza-hisztivel kapcsolatos egyre közismertebb információkat említeném példának. De akit mélyebben érdekel a téma, ő utánanézhet annak is, hogy a gyerekeinket kötelező jelleggel beoltják olyan betegségek ellen, amelyek gyakorlatilag megszűntek a Földön. De a fő-és gyerekvesztés terhe mellett kötelezővé tett oltásokkal életben tartják az amúgy már kiirtott vírusokat. A betegségekkel való riogatás nagy fegyver a tömeggyilkosok kezében. A tömeggyilkosokat pedig név szerint ismerjük: zsidó mindahány.

Ez a tehén bizony nem tablettán él, és a teje is egészséges
(A fotók egy része a www.tejetyekrol.hu honlapról származik)

Talán sokan tudják, hogy a teheneket őrző csordás-gyerekek (voltak persze felnőtt csordások is) ha szomjasak voltak, akkor gyakran ittak tejet. Csak úgy, tőgyről. (Nem szopogatva, hanem spriccelve.) Aztán ha később tüskébe léptek, nem rohantak tetanusz-injekcióért. Mert semmi bajuk nem lett az ilyen balesetekből.

Az etyeki Ödön Majorból származó tej szinte egyetlen esély sokaknak a szervezetük felerősítésére. A nagygazdaságban a Holstein-friz fajták adják a tejet. Ez kifejezetten jól tejelő fajta. A magyartarka fajták kevesebb tejet adnak, bár a tejük zsírtartalma sokkal magasabb, akár a duplája is lehet a Holstein-frizekének. Viszont az íze ugyancsak szokatlan lenne a műtejeken felnőtt gyerekeknek. Ám a vitamin- és ásványianyag-tartalma a magas zsírtartalomból következően ugyancsak magasabb, de nagyon tömény íze van. Ezért a magyartarka fajtát manapság inkább a húsáért tartják.
Tudományosan igazolt, hogy genetikailag be van kódolva már jó ideje a Kárpát-medencében élőkbe a tejfogyasztás. Most már csak ezt a kódot kellene futtatni. És kiköszörülni a csorbát. Nem akarok megint lehülyézni senkit, pedig a nyelvemen van, és sokan meg is érdemelnék a ki nem használt lehetőség miatt.

Már az sincs rendben, hogy a nemzettársáért nem áll ki a magyar. De hogy önmagáért sem áll ki, az nagyon elkeserítő.

vadkörte – HunHír.Hu