Az egykori MIÉP parlamenti frakciójának gazdaságpolitikusa, a Csurka-Papolczy Lászlóné vonal valódi arculatát időben felfedező, ezért a pártot elhagyó Rozgonyi Ernő hiánypótló szakmai anyag megírására vállalkozott. A nagy tudású szakpolitikus közérthető módon ismerteti meg a HunHír.Hu olvasóival az azokra a kérdésekre adott válaszokat, amelyek segítségével az átlagember is eligazodhat a gazdaságpolitika útvesztőiben. Erre – a tapasztalatok birtokában – nagy szükség is van, hiszen a magyar gondolkodás és érzet mellett létfontosságú, hogy a gondolkodó magyarok ismerjék és átlássák azokat a folyamatokat, amelyek hazánk, és ezzel együtt a világ politikájának is alakítói. Többrészes gazdaságpolitikai sorozatunkban közöljük a neves közgazdász tényfeltáró megállapításait, fogalommagyarázatait. Az alapoktól kiindulva elkalauzol bennünket a csillagváltás tehetségtelen és magyarellenes bankárvilága felépülésében is.
A nemzetgazdaság egyes kérdései érthetően.
(avagy mi történt velünk, miért, és van-e valami elfogadható megoldás).
Bevezetés.
Mivel valamiféle „bevezetés” elkerülhetetlen, ezért néhány meghatározás, fogalom ismertetését nem nélkülözhetem, bár nem célom az egyes felvetett kérdések „tudományos” körbejárása. Elsősorban ugyanis a józan ész alapállásából szeretném ezeket a dolgokat megtárgyalni.
Mit értünk nemzetgazdaság kifejezés alatt? Igazán jó és frappáns meghatározást nem ismerek, ezért magam is csak a következőket tudom válaszolni: A nemzetgazdaság egy nép, egy ország, egy nemzet gazdasági életének egésze, kibővítve a gazdasággal csak közvetetten összefüggő területekkel, ugy mint kultúra, oktatás, egészségügy, szociális rendszer stb. Ugyan elvileg ezek működhetnek teljesen gazdasági alapon is. Ehhez azonban magas bérszínvonal szükséges, vagyis a társadalom zömének olyan jövedelemmel kell rendelkeznie, amelyik a piaci egészségügyi ellátást, oktatást stb. a piaci áron is igénybe tudja venni. Ilyen társadalom mai viszonyaink között egyre kevésbé képzelhető el. Nálunk pedig végkép illúzió ilyesmin töprengeni, hiszen a magyarság zöme alapvető létfenntartási gondokkal küszködik.
A nemzetgazdaság más megközelítésben a nemzetgazdasági ágak összessége, mely ágak két fő csoportba oszthatók: az anyagi termelés ágai és a nem anyagi ágak. A nem anyagi ágak közé tartoznak – többek között – a honvédelem, a köz- és szakigazgatás is.
A gazdaság egészével és rész területeivel a társadalomtudomány keretében a közgazdaságtan foglalkozik, melynek ugyancsak két nagy területe van: makroökonómia és mikroökonómia.
A makroökonómia az országok, nemzetek gazdasági rendszereivel foglalkozik, míg a mikroökonómia az emberek, háztartások, vállalkozások gazdasági kérdéseit vizsgálja. A két rendszer azonban egymással szorosan összefüggő kölcsönhatásban áll. Nyilvánvaló, hogy a makroökonómiai döntések (pl. adó, hitel, szabályozás) jelentősen befolyásolják a mikroszféra szereplőinek magatartását, és a mikroszféra ugyancsak jelentős mértékben adhat negatív, vagy pozitív jelzéseket a makroszféra felé.
makroökonómia (vázlatosan) a következő pilléreken nyugszik:
– monetáris politika
– fiskális politika
– törvényi szabályozás.
Ugyancsak vázlatosan: a monetáris politika a Jegybank irányítása alatt áll, a fiskális politika azonos a költségvetési politikával és a kormány (pénzügyminiszter) és Országgyűlés hatásköre. A szabályozás mindkét területre érvényes eszköz, de ezen kívül is jelentős hatással van és lehet a gazdaság egészére.
A monetáris politika és a fiskális politika – szerencsés esetben – kiegészíti egymást és javítja a pénzügyek hatékonyságát, segíti a gazdaság működését.
Nálunk ez sajnos messze nem így működik.
Ebből ennyi elég is. Fordítsunk egy nagyot A Magna Charta születési dátuma 1215. Ezt tekintik az angliai alkotmánynak. Az Aranybulla 1222-ben íródott. Alig van különbség időben, bár meg kell jegyeznem, hogy a magyar alkotmányosság nem az Aranybullával születik, hanem annál sokkal ősibb. Visszanyúlik a törzs-szövetségek vérszerződéseinek korába. Mellesleg innen ered a testvér szavunk is, ami a világon
egyedülálló kifejezés.
A Bank of England születési dátum,a 1694, a Magyar Nemzeti Banké 1924. Itt már óriási az időbeli különbség. Ennek – sajnos – történelmi okai vannak. Elsősorban az, hogy Mátyás királyunk halálával fokozatosan megszűnik hazánk szuverenitása, gyakorlatilag „megszállt” ország leszünk.
Az 1924-ben alakult Magyar Nemzeti Bank irtózatosan nehéz körülmények közepette (vesztett háború, kommün, trianoni csonkolás, hadisarc, gazdasági világválság) 1927. január 1-re megteremtette a pengőt, majd a gazdaság stabilizálását követően 1931. augusztus 15-i hatállyal elrendelte a pengő arany értékben való meghatározását és ezzel megteremtette Európa egyik legjobb, legerősebb valutáját. Mindezt néhány év alatt. Bennünket 50, vagy ha úgy tetszik 20 éve etetnek és ígérnek fűt-fát, miközben egyre lejjebb csúszunk, mit csúszunk, zuhanunk.
(A sorozat következő részében a Jegybankkal foglalkozik szerzőnk. Megvilágítja a fogalom eredetét, jellemzőit, s a gazdasági, politikai hátteret.)
Rozgonyi Ernő – HunHír.Hu