Idén július 5-én is lesz buzifelvonulás, síppal, dobbal, nádi hegedűvel, meg sok rózsaszín csipkével. A főszervező lelkesen nyüzsög, nyilatkozik, fontoskodik és reménykedik (lelke mélyén pedig valószínűleg retteg, hiszen, bár számára nincs kedvesebb két tojásnál, idén talán több is jut neki…). Pár szemelvény ízelítőül a rendezvényt jegyző Patent egyesület és Szivárvány Misszió Alapítvány tájékoztatójából, mely a leendő résztvevőknek készült.

…Semmi esetre se sétálj át a Margit-szigeten. Állj össze másokkal, hogy olcsóbb legyen a taxi, remek ismerkedési lehetőség…

…Nem ajánljuk a felvonulást gyerekeknek, (sic!!!) időseknek, mozgásukban korlátozott személyeknek…

A rendőrség maradék tekintélyét is aláássa átlátszó látszat-intézkedéseivel: Először nevetséges, közlekedéskorlátozási okokra hivatkozva betiltja, később, nyilvánvaló politikai nyomásra mégis engedélyezi a melegfesztivált. Miért nem képes egyszerűen azt mondani a budapesti rendőrfőkapitány, hogy „nem engedélyezem, mert a jó erkölcsbe ütközik, és sérti a normális, többségi társadalmat”? És vajon a főváros főpolgármestere hogyan remélheti hanyatló népszerűségének emelkedését, ha ilyen rendezvényeket vesz a védelmébe?

De a legfőbb és legáltalánosabb baj ezzel a homo-show-val az, ahogyan ezt a legtöbb kereskedelmi média a társadalom felé kommunikálja. Tudniillik ordas és undorító csúsztatás, mi több, hazugság, hogy ez a pár órás, maximum fél napos perverzkavalkád a homoszexuálisok méltóságáról, egyenjogúságáról szól.

Hogyan is lehetne méltóságról beszélni tarka, csillogó ruhákba öltözött, összefestett, saját nemű társaikkal kamionok platóján kéjelgő, szodomai horda esetében?

És mennyire ellentmond a legegyszerűbb logikának is, hogy ezzel kivívják és/vagy fokozzák a heteroszexuális, többségi társadalom tiszteletét és toleranciáját?

Tudniillik a fesztivált ellenzők nem elsősorban a homoszexuális párkapcsolatot és a homoszexualitás tényét ellenzik (bár nyilván sokan azt is, főleg a jelenlegi demográfiai helyzetben), hanem a magamutogatást, a lélekmérgező homofil propagandát, ami megpróbálja normálisnak és elfogadhatónak beállítani azt, ami beteg és romlott.

A melegek ugyanis, minden jogi csűrés-csavarás dacára, a legalapvetőbb törvényt sértik meg, ez pedig e természet törvénye, ami fölötte áll minden jurisztikának és alkotmánynak.

És, mint azt a környezetismeretben kicsit is jártas olvasók jól tudják, a természet kiveti, elsöpri a devianciát, az élet törvényének megsértőit. Hol egy árvízzel, hol egy forgószéllel, hol egy ellentüntetéssel…

Münzberg Mihály
Nyíregyháza

HunHír.Hu