Az igazság előbb vagy utóbb, de kiderül, és az igazság nem függvénye annak, hogy kiknek használ – hangsúlyozza HunHír.Hu-hoz eljuttatott írásában Orbán Éva.
Napjainkban a rendszeres tüntetéseken a piros-fehér-zöld zászló mellett mindennapossá vált a lyukas ’56-os zászló, és az “Árpádsávos” zászló (helyesen: Árpád-házi hétszervágott 4 piros 4 ezüst/fehér sávozott) jelenléte, ami egyes személyekből ellenszenvet váltott ki, nem tetszésükkel találkozott. Ezt a kialakult – gyűlölet keltésére alkalmas – alaphelyzetet politikai erők a maguk számára szerették volna kiaknázni úgy, hogy mint korábban is többször előfordult, a magyar történelmi nemzeti jelképek ellen igyekeztek lejárató-kampányt folytatni. Túlélte, és túléli ezt a Turul, a Szentkorona, és szeretném hinni, hogy a történelmi Árpádsávos királyi zászló is. Ezek a jelképek ugyanis hozzátartoznak nemzeti múltunk örökségéhez, gyökerek, melyek erősíthetik egy nemzet önbizalmát.
Az igazság pedig előbb vagy utóbb, de kiderül, és az igazság nem függvénye annak, hogy kiknek használ.
Hazánkban az elmúlt fél évszázad igazán nem arról híres, hogy a magyar történelmet igazul, hitelesen tanították volna az iskolákban. Sőt olyan szélsőséges oktatási minisztere is volt az országnak, aki szerette volna a magyar történelem érettségi vizsgát eltörölni. Ha ugyanis a felnövekvő nemzedékek nincsenek tisztában a történelmi múltjukkal, nincs identitásuk, könnyebben “kezelhetőek”, manipulálhatóak, és használhatóak fel az adott politikai csoportok céljainak. A történelmi ismeretek hiánya, sajnos, nagyon is meglátszik vezető politikusaink megszólalásaiban.
A tüntetések kapcsán hónapok óta folyik a késhegyre menő zászló-vita. Az én történelmi ismereteim sem voltak teljesen pontosak a témában, ezért kutatni kezdtem az Árpádsávos zászlóval kapcsolatos tudnivalókat.
A zászló ellen tiltakozó megszólalók egyértelműen arról szóltak, hogy a nyilasok olyan “Árpádsávos” zászlót használtak, melynek közepén, egy fehér mértani alakzatban (kör vagy rombusz) a zöld nyilaskereszt látható. Szerintük azokat a történelmi időket, a nyilas hatalomátvételt szimbolizálja ez a zászló, amikor ártatlan zsidó vallású embereket gyilkoltak le, hurcoltak koncentrációs táborokba felekezeti hovatartozásuk miatt. S ez azokban az emberekben, akik ezt a tragédiát megélték, félelmet kelt. Gyakorlatilag eljutottak a zászló betiltásának gondolatáig, mert prekoncepciójuk van arról, hogy mit is gondolhatnak a tüntetők.
Azok viszont – akik az Árpádsávos zászló védelmére keltek – egyértelműen állították, hogy a heraldika szabályai szerint ez a nyilasok által használt zászló nem azonos, a nyilas-jelvény nélküli, történelmi zászlóink sorába tartozó Árpád-házi zászlóval, mert maga, a zászlón használt jel (a nyilaskereszt) megkülönbözteti attól. A heraldika törvényei szerint a zászlón lévő jel, maga a címer, és ez mindig egyedi.
Ezek alapján keresni kezdtem, azt, “a nyilasok által használt Árpádsávos zászlót”, amely behelyettesíthető a Szálasi-féle nyilas zászló helyére, ill. azzal azonosítható. Heteken keresztül kutattam a könyvtári szakirodalomban, átnéztem múzeumok fotótárainak a nyilas zászlókról megmaradt anyagát, olvastam a témáról szóló, fellelhető könyveket, megkerestem a témában elismert, nemzetközi szaktekintélyeket.
De a döbbenettől szóhoz sem jutottam, amikor a tényekkel szembesültem.
Olyan zászlót ugyanis, amiről a vita folyt, és ma is folyik, sehol sem tudtam fellelni.
A kutatásaim során viszont megtaláltam azt a két zászlót, amit a nyilasok használtak, és amit mai napig nem mutattak meg az embereknek. Mindkét zászlójuk alapja vörös. Erről a két zászlóról a Hadtörténeti Intézet és Múzeum hivatalos leírást bocsátott a rendelkezésemre.
Milyen írásos dokumentumok rögzítik a nyilas jelképeket
A nyilas hatalomátvétel 1944. október 16-tól 1945. február 13-áig, Budapest szovjet elfoglalásáig négy hónapig tartott, gyakorlatilag befejeződött. Jelképeik 1945-öt követően tiltott jelképnek minősültek, azokat megsemmisítették. A nyilaskeresztes zászló és jelvény nem állami, hanem pártjelkép volt, és ezért állami közlönyben a leírása nem is jelent meg.
Még a pártjuk belső anyaga sem tartalmaz hivatalos leírást sem a zászlóról, sem a karszalagról, sem az általuk választott és használt jelről és színekről, sem azok eredetéről magyarázatot.
Ezek után jogosan vetődik fel a kérdés, akkor miből következtethetünk?
A kutatásaim során fennmaradt fotókópiákról sikerült Szálasiék zászlóit megtalálnom, valamint megtaláltam Csonka Emil: Szálasi ország járása című könyvét, melynek gazdag képanyagában egyértelműen láthatóak a nyilasok által használt zászlók, de a Nemzeti Múzeum Fotótárában is találtam három konkrét fotót, melyek ugyanazt igazolják.
A nyilasok – hatalomra jutásuk alatt – kétféle zászlót használtak, és mind a két zászlónak vörös az alapja.
1./ Az időben korábbi – német zászlóra emlékeztető – nyilas zászló vörös, közepén fehér körben zöld nyíl végű kereszt, köznyelvben “nyilaskereszt” van.
Ez a jellegzetes nyilas zászló sok felvételen látható. A Nemzeti Múzeum fotó tárában őrzött képek is erről tanúskodnak.
Jk.718
Nyilaskeresztes zászló az egyik pesti kerületi nyilasházon (színes)
2./ A később használatba került – a Hadtörténeti Múzeum tájékoztatása szerint 1942 óta használt – zászlót “klasszikus nyilas zászlóként tartják a történészek számon.
Ez a zászló fekvő téglalap alakú, osztott, un. harmadolt megosztású. A zászlórúd felöli részt a korábbi, közepén nyilas jellel ellátott, vörös zászló teszi ki, közepén fehér mértani alakzatban, zöld, kifutó nyilaskereszt, melynek szárai találkozásában fehér H betű található. A vörös alapszínű zászló középső és lengő részén 4 fehér sávot helyeztek el, s így 9 vörös-fehér sáv helyezkedik el, ami szemben a klasszikus hétszer vágott 8 Árpádsávval szemben a heraldikában pólyásnak nevezett megoldás, mert vörössel kezdődik és végződik a csíkozás, benne 4 fehér és 5 vörös sáv van.
Ezt a tényt a Nemzeti Múzeum fotótárában az alábbi kép is bizonyítja.
Jk.802
Nyilaskeresztes zászló egy Kossuth téri ház ablakában
Csonka Emil Szálasi ország járásáról írt könyve különösen érdekes fotódokumentumokat őriz. Több olyan kép is fellelhető benne, ahol utcán vonulnak fel zászlóikkal a nyilasok. A könyvben közölt képek különösen alátámasztják azt, hogy az Árpádsávos zászló semmiképp nem téveszthető össze a nyilasok zászlójával.
Ezeken a zászlókon egyértelműen látszik, hogy a zászlórúd felöli részen a korábbi nyilas zászló álló téglalap megoldásban helyezkedik el, és azt követően következik a párnás megoldással 5 vörös és 4 fehér sáv, az anyag középső és lengő részén, mely így együtt a fekvő téglalap formát adja ki. Ilyen zászló volt Szálasi autóján is, amikor a Várban esküt tett.
Az a nyilas zászlót, ami alapján az indulatos vita zajlik, a fellelhető dokumentumok közt nem található. A világháló Google keresőjén a Wikipédián keresztül eljuthatunk egy ilyen rajzolt zászlóképig, de az nem kezelhető hiteles dokumentumként. Alfred Znamierowski: Zászlóenciklopédia című tudományos munkájában, mely a világ összes zászlójáról igyekszik képet adni, megtaláljuk a magyar nyilas párt zászlajának képét is. Ez megint csak a vörös zászló, melynek közepén fehér körben a “nyilaskereszt” van, ami azonban itt nem zöld, hanem fekete színű.
Dömötörfi Tibor a História 2003-ban megjelent tanulmányában összegzésként a következőképp fogalmaz: “Az 1944 októberében német segítséggel hatalomra került hungaristák államcímere a koronás kiscímer volt, mely alá “H” betűt és nyilaskeresztet helyeztek. A nyilas tervekben szerepelt a nemzeti trikolor mellé kiteendő árpádsávos “régi magyar nemzeti zászló” rendszeresítése, de erre már nem került sor. Általánossá vált viszont az 1930-as évektől ismert nyilaskeresztes zászlók és lobogók használata, melynek két típusa volt. “(id. mű 38.o.)
Az általa is megemlített két zászló megegyezik az általunk már korábban leírtakkal.
A nyilas karszalagokról
A “klasszikus” jelzővel illetett un. harmadolt nyilas zászlót, valamint a karszalagot 1942-től használták a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tájékoztatása szerint.
A nyilasok által használt karszalagnak két típusa volt. S ahogy a zászlók esetében leírtuk a két zászló-típust, a karszalagok esetében is a zászlókban megismert formákat alkalmazták.
Árpád-házi – sávozott – történelmi zászlónk
A Képes Krónika iniciáléit végignézve gyakran találkozhattunk az Árpád-házi királyok és családjuk címerével, zászlajával. Ahol a címer először pajzson majd a zászlón is megtalálható. Az Árpádsávos mező esetében, mely a királyi családot jelzi, csak a hétszer vágott mezőt találjuk minden esetben, a zászlók, a pajzs, a ruházat és a sátor-dísz vonatkozásában is. A címer, a pecsét, a zászló története során számomra egyértelmű, hogy a külön “jel”, mely az egyedülit, a megkülönböztetést szolgálja, címeralak, vagy zászlón ábrázolt címer esetén, a heraldikai szabályok alapján soha nem futhat ki, nem érintkezhet sem a pajzs, sem a zászló széleivel.
Ez rendkívül fontos, különösen a nyilas zászló elemzése kapcsán. Az 1942-től használt, “Árpádsávokat” is használt zászló esetében ugyanis nem az Árpádsávos zászlórészen találjuk a nyilas pártjelvényt. Sőt a zászló egyharmad részét elfoglaló vörös téglalap a megkülönböztető nyilas jelekkel nem pártjelként, un. címerképként fogadható el, hanem zászlóként, mert nagysága a teljes zászló magasságot kitölti, ebben kezdődik és végződik. E tény alapján, a vörös alapon folytatódó, hozzácsatolt vörös-fehér csíkozás nem értékelhető úgy, hogy ez egy olyan Árpádsávos zászló, melyen a nyilaskereszt látható.
Az előzőkben dokumentált tények alapján leszögezhetjük, hogy a két nyilas zászló egyike sem azonos, és nem téveszthető össze, az Árpád-házi sávozott zászlóval.
Fontos az értékeléseket illetően, és elgondolkodtató és érdekes, hogy a Kádár-korszakban – amikor igazán nem volt szabad politikai légkör – 1984-86 között elfogadták a történelmi zászlósort, benne az Árpádsávos zászlóval. Véletlenül sem azonosították a nyilasok által használt zászlók egyikével sem. Kádár Jánost igazán nem vádolhatják antiszemitizmussal! A történelmi zászlókról bélyegsorozat is készült. Köztük a 40 filléres bélyeg Árpádsávos zászló volt.
Végezetül:
Az Árpád-házi hétszer vágott sávozott történelmi zászló, nem volt nyilas zászló, és a nyilas zászlót a hozzákapcsolt sávok ( vörös alapon négy fehér sáv) nem teszik Árpád-házi zászlóvá. Mind a kettő egyedi zászló, össze nem téveszthető.
Az Árpád-házi sávozott, történelmi zászló annak a magyar királyi családnak a zászlaja, aki oly sok szentet adott az európai kereszténységnek. Amikor királyaink a nemzet gyarapodását és nem kifosztását szolgálták. Amikor idegen nem kaphatott földtulajdont, csak ha arra érdemei elismerésével az országgyűlés az adott személyt honosította, és engedélyt adott. A megajándékozottnak pedig esküt kellett tennie a Szentkoronára, hogy az országot gyarapítani és védelmezni fogja.
Mátyás királyunk kiemelt becsben tartotta az Árpád-házi hétszer vágott sávozott címert. Rákóczi fejedelmünk akkor vette elő ezt a zászlót, amikor az ország függetlenségért harcolt, szabadságharcot vezetett a Habsburgok ellen. Ezért ez a zászló a függetlenségi harcunkat is szimbolizálja. Rákóczi fejedelmünk Árpád-házi hét sávos zászlóján az alábbi felirat állt: Isten az igaz ügyet nem hagyja el.
A zászló becsületének megőrzése, az igazság felmutatása a vita korrekt lezárását jelenthetné.
Arra kérem az érdeklődőket, ha nem hisznek nekem, nézzenek utána maguk is.
Remélem sikerült egy kis segítséget nyújtanom az eligazodásban, azoknak, akiknek ismeretlen volt ez a terület, és félre vezethették őket.
Külön felhívnám a figyelmet a kettős mérce alkalmazására
Mély hallgatás övezi, hogy a múlt század harmincas éveiben a “horogkereszt” mint szimbólum megjelent az Amerikai Egyesült Államokban zászlón, repülőn, katonai egység jelzéseként, és a Szovjetunióban a rubelen és katonai rangjelzésként. Csak azután maradt abba, hogy Hitler használni kezdte. Az olaszok által közkedvelt Fasces, a római jelkép, a rőzsenyaláb kézzel összefogva (Mussoliniék jele) egy mai európai nagy ország használatos jele. És senki sem veti szemükre.
Ezek az időnként felkavart viták, melyek valótlanságra épülnek, csak a gyűlölet szítására, és a megosztásra alkalmasak, és arra hogy a figyelmet a fontos, tragikus dolgokról eltereljék. Abba kéne végre hagyni. És az sem ártana, ha az ország vezető politikusai, ha már nem tanulták meg saját hazájuk történelmét, legalább utána néznének. Régebben ez egy érettségizett diáknál alapkövetelmény volt.
Véleményem szerint a zászlót ma felvállalók a hatalmon lévőkkel való elégedetlenségüknek akarnak részben hangot adni, azon túl, hogy nemzeti ereklyéhez, több mint ezeréves történelmi gyökerekhez ragaszkodnak.
Orbán Éva
közíró
HunHír.Hu-információ