“Ne bántsátok szegény Viktort”
Nagyon finoman, visszafogottan szólva általában nem szívlelem Tamás Gáspár Miklós megnyilvánulásait. Az elég gyakran tapasztalható hisztérikus kirohanásaikor pedig bizony kinyílik zsebemben a bugylibicska helyett a Spyderco Police. Egy valami azonban biztos: Tamás Gáspár nem hülye. A régi római klasszikusokat alapul véve úgy dicséri Orbán Viktort, hogy ettől egy józan életű polgári körösnek egy szempillantás alatt összetörhetne szíve-lelke. Az esetek többségében viszont ez nem következik be.
Tamás Gáspár Miklós a Népszabadság című napilapban Ne bántsátok szegény Viktort című írásában kezdésképpen leszögezi: “Ellenzéki vezérként Orbán képviselő jól nevelt, kedves, puha, törleszkedő kiscica, akit a simulékonyság és az olykori halk nyávogás jellemez.” Állítását alátámasztva aztán vázolja is azokat a történéseket, amelyekkel a Fidesz vezérének igazsága és elkötelezettsége bizony-bizony megkérdőjeleződhetne egy jól nevelt polgári körös szemében. Mint írja, Orbán Viktor és a Fidesz csont nélkül megszavazta az európai alkotmányszerződés neoliberális tervezetét, szilaj likudnyikként tért vissza Izraelből, támogatta Románia EU-s felvételét, kibékült Markó Bélával, megbékítette a megbántott panelprolikat, visszatért a kezdetek narancssárga plakátjaihoz, tömeggyűlésein mellőzi a fenyegetőnek tűnő külsőségeket, s óva inti a magyar kormányt a szűkkeblű nemzetieskedéstől. Tamás Gáspár Miklós szerint szociálliberális szempontból Orbán Viktor majdnem tökéletes.
Most nézzük a tamási kommunikáció zsenialitását. Értelmiségiként alapul veszi, hogy egy átlagosan gondolkodó és a politikával valamilyen szinten foglalkozó honpolgár lehetőleg nemcsak a szívéhez közel álló sajtóorgánumból tájékozódik a világ és hazánk ügyes-bajos dolgairól. A Népszabadság ugyebár leginkább a baloldaliak kedvenc újsága, de bizonyára sokan lapozzák a nemzetinek mondott tábor tagjai közül is. Az előbbieknél az orbáni dicséret nem jelent különösebb pluszteljesítményt, hiszen az ő szemükben a volt miniszterelnök fent vázolt cselekedetei nem túl sokat nyomnak latba. Ettől se nem szeretik, se nem utálják jobban. A nemzetinek mondott értelmiségi viszont elcsodálkozhat: tényleg, ennyi olyat tett meg a mi Viktorunk, amivel nem érthetünk egyet, illetve ami szemben áll azzal, amit szeretnénk? Hm, jó lesz kicsit kritikusabb szemmel nézni tevékenységét. Lehet, hogy valami megingásféle is bekövetkezik a polgári körös lelkivilágában.
Egy valamivel viszont nem számol a Tamás Gáspár Miklós liberálmágus. Orbán Viktor vezér, és ebben a hazában, amióta világ a világ az emberek többségének egy utat mutató, karizmatikus személyiségre van szüksége. A vezér kívül áll a körön és gyakorlatilag bármit tehet, a rajongók 99 százaléka megtalálja a magyarázatot. Megvédik, mert nem akarnak csalódni saját magukban. Ez a legfontosabb rendező elv. Az egyén kivetíti saját magát egy politikusra, s ha benne csalódna, akkor valójában a saját irányulását, meglátásait, megérzéseit kéne hamisnak nyilvánítania. Erre pedig nem képes az emberek többsége.
Tamás Gáspár Miklós kétes értékű dicsérete vehet el ugyan szavazót a Fidesztől és konkrétan Orbán Viktortól, de a nagyobb többséget kitevő, úgymond felületesebben gondolkodó százezrek irányulását alapvetően nem befolyásolja. Ők ezután is hinni akarnak. Nem a gúnárnyakú KISZ-es Fletóban, hanem “Orbán Viktor miniszterelnök úrban”.
G. Kirkovits István – HunHír.Hu
“Ne bántsátok szegény Viktort”
Nagyon finoman, visszafogottan szólva általában nem szívlelem Tamás Gáspár Miklós megnyilvánulásait. Az elég gyakran tapasztalható hisztérikus kirohanásaikor pedig bizony kinyílik zsebemben a bugylibicska helyett a Spyderco Police. Egy valami azonban biztos: Tamás Gáspár nem hülye. A régi római klasszikusokat alapul véve úgy dicséri Orbán Viktort, hogy ettől egy józan életű polgári körösnek egy szempillantás alatt összetörhetne szíve-lelke. Az esetek többségében viszont ez nem következik be.
Tamás Gáspár Miklós a Népszabadság című napilapban Ne bántsátok szegény Viktort című írásában kezdésképpen leszögezi: “Ellenzéki vezérként Orbán képviselő jól nevelt, kedves, puha, törleszkedő kiscica, akit a simulékonyság és az olykori halk nyávogás jellemez.” Állítását alátámasztva aztán vázolja is azokat a történéseket, amelyekkel a Fidesz vezérének igazsága és elkötelezettsége bizony-bizony megkérdőjeleződhetne egy jól nevelt polgári körös szemében. Mint írja, Orbán Viktor és a Fidesz csont nélkül megszavazta az európai alkotmányszerződés neoliberális tervezetét, szilaj likudnyikként tért vissza Izraelből, támogatta Románia EU-s felvételét, kibékült Markó Bélával, megbékítette a megbántott panelprolikat, visszatért a kezdetek narancssárga plakátjaihoz, tömeggyűlésein mellőzi a fenyegetőnek tűnő külsőségeket, s óva inti a magyar kormányt a szűkkeblű nemzetieskedéstől. Tamás Gáspár Miklós szerint szociálliberális szempontból Orbán Viktor majdnem tökéletes.
Most nézzük a tamási kommunikáció zsenialitását. Értelmiségiként alapul veszi, hogy egy átlagosan gondolkodó és a politikával valamilyen szinten foglalkozó honpolgár lehetőleg nemcsak a szívéhez közel álló sajtóorgánumból tájékozódik a világ és hazánk ügyes-bajos dolgairól. A Népszabadság ugyebár leginkább a baloldaliak kedvenc újsága, de bizonyára sokan lapozzák a nemzetinek mondott tábor tagjai közül is. Az előbbieknél az orbáni dicséret nem jelent különösebb pluszteljesítményt, hiszen az ő szemükben a volt miniszterelnök fent vázolt cselekedetei nem túl sokat nyomnak latba. Ettől se nem szeretik, se nem utálják jobban. A nemzetinek mondott értelmiségi viszont elcsodálkozhat: tényleg, ennyi olyat tett meg a mi Viktorunk, amivel nem érthetünk egyet, illetve ami szemben áll azzal, amit szeretnénk? Hm, jó lesz kicsit kritikusabb szemmel nézni tevékenységét. Lehet, hogy valami megingásféle is bekövetkezik a polgári körös lelkivilágában.
Egy valamivel viszont nem számol a Tamás Gáspár Miklós liberálmágus. Orbán Viktor vezér, és ebben a hazában, amióta világ a világ az emberek többségének egy utat mutató, karizmatikus személyiségre van szüksége. A vezér kívül áll a körön és gyakorlatilag bármit tehet, a rajongók 99 százaléka megtalálja a magyarázatot. Megvédik, mert nem akarnak csalódni saját magukban. Ez a legfontosabb rendező elv. Az egyén kivetíti saját magát egy politikusra, s ha benne csalódna, akkor valójában a saját irányulását, meglátásait, megérzéseit kéne hamisnak nyilvánítania. Erre pedig nem képes az emberek többsége.
Tamás Gáspár Miklós kétes értékű dicsérete vehet el ugyan szavazót a Fidesztől és konkrétan Orbán Viktortól, de a nagyobb többséget kitevő, úgymond felületesebben gondolkodó százezrek irányulását alapvetően nem befolyásolja. Ők ezután is hinni akarnak. Nem a gúnárnyakú KISZ-es Fletóban, hanem “Orbán Viktor miniszterelnök úrban”.
G. Kirkovits István – HunHír.Hu