A nemzeti jelképünket sutba dobó, békegalamb-lelkületű Sólyom László köztársasági elnök mindenkinek tetszeni akaró beszédét kitörő lelkesedéssel üdvözölte a politikai tutyimutyiság, idegeneknek való megfelelésvágy, és a magyarság képviseletét csak visszafogottan felvállaló MDF. A politikai paletta két meghatározó ereje is elfogadta valamilyen szinten a béketáboros megközelítéseket. Az ellenségkép-kreálásban oly élen járó ultraliberálisok fókuszába talán éppen ezért is került egy másik közjogi méltóság, a liberalizálódó MSZP lassan-lassan mostohagyermeke, Szili Katalin házelnök.
G. Kirkovits István írását a Köz-Élet rovatunkban, ide kattintva olvashatják el.
HunHír.Hu
A nemzeti jelképünket sutba dobó, békegalamb-lelkületű Sólyom László köztársasági elnök mindenkinek tetszeni akaró beszédét kitörő lelkesedéssel üdvözölte a politikai tutyimutyiság, idegeneknek való megfelelésvágy, és a magyarság képviseletét csak visszafogottan felvállaló MDF. A politikai paletta két meghatározó ereje is elfogadta valamilyen szinten a béketáboros megközelítéseket. Az ellenségkép-kreálásban oly élen járó ultraliberálisok fókuszába talán éppen ezért is került egy másik közjogi méltóság, a liberalizálódó MSZP lassan-lassan mostohagyermeke, Szili Katalin házelnök.
Az Országgyűlés elnöke megcsúfolta a parlamentarizmus íratlan szabályait, s olyan gesztusokat tett az egyháznak, ami egy szekularizált állam közjogi méltóságától elfogadhatatlan. Házelnöksége mellett racionálisan érvelni lehetetlen – olvasható egy ultraliberális publicisztikában. A hirszerzo.hu-n megjelent írást jegyző Szegő Péter egyebek mellett a következőket rója fel az országgyűlés elnökének:
“December 5-én Szili Katalin házelnök Orbán Viktor fideszes frakcióvezető-helyettes ezirányú felszólalását követően egyperces felállásra szólította fel a képviselőket. Közölte, hogy a képviselőket az Országgyűlésben csak az elnök állíthatja fel, majd felállította őket. Hagyta tehát, hogy Orbán felnyalassa vele – s ami nagyobb baj: a magyar parlamentarizmussal – a padlót.
Alkalmatlanságának oka az is, hogy időről-időre olyan gesztusokat tesz a katolikus egyháznak, ami egy szekularizált állam közjogi méltóságától elfogadhatatlan. Rendszeresen demonstrál az egyház ünnepein, és minden lehető fórumon hangsúlyozza katolicizmusát: 2004 augusztusában részt vett a mohácsi csata évfordulója alkalmából rendezett misén, jelen volt Rómában IV. Károly boldoggá avatásán; a sor hosszan folytatható.
A vallásszabadság persze a politikusokat is megilleti: semmi baj sincs azzal, ha bármelyikük rendszeres szereplője egyházi szertartásoknak. A probléma az, hogy közjogi funkciójukban, az ünnep díszvendégeinek fenntartott első sorban jelennek meg. Szili viselkedésére jó példa a házelnökként XVI. Benedeknek írt levele: “Kérem, Szentséges Atyám, fogadja legmélyebb gyermeki tiszteletem kifejezését” – írta az Országgyűlés nevében, annak elnökeként.”
Mindezekből arra lehet következtetni, hogy a liberálisok számára gyakorlatilag pártállástól függetlenül a két legnagyobb probléma ma Magyarországon a jelenlegi határainkon túli magyarságért érzett szolidaritás, illetve a katolikus egyház jelenléte. A globalizmus kiszolgálói számára a kénköves mennykővel egyenértékű Trianon emlegetése a magyarokat ért világméretű igazságtalanság elleni élő tiltakozás, illetve az, hogy létezik és aktívan jelen van az országban az ezeréves kereszténység intézményrendszere.
Azért még nem róttak meg egyetlen politikust, hogy ott gazsulál a Mazsihisznél, gyújtogatja a hanuka gyertyákat, és az isten tudja hányadik új zsidó intézmény felavatásakor szorgoskodik kitüntető figyelemmel.
G. Kirkovits István – HunHír.Hu