Nem Sólyom, rossz emlékű békegalamb
A rendszerfoltozta Magyarországnak nincs szerencséje a köztársasági elnökökkel. Gönczöt saját bajtársai fütyülték ki a Kossuth téren, aztán a legfőbb közjogi méltóság beleegyezésével meghamisították az erről készített dokumentumokat. Az utód Sólyom Lászlónak meg úgy látszik, nincs ínyére a magyar nemzeti trikolór. Egyszerűen levetette a nemzeti zászlót háta mögül azon a tévéfelvételen, amikor újévi beszédét rögzítették.
A Stop! információi szerint a Sándor palotában történt tévéfelvételkor a köztársasági elnök kivetette a háta mögül a magyar zászlót, mondván, hogy arra nincs szüksége az újévi beszédéhez. Az államfő monológja a szokásostól eltérően nem december 31-én éjfélkor hangzik el, hanem január elsején délben szól a magyar néphez.
Az MTI helyszínen készített fotói is bizonyítják, hogy az elnöki beszéd rögzítésekor hiányzott a háttérből a nemzeti színű zászló. Persze előfordulhat, hogy a köztársasági elnök észbe kap, újra veteti a beszédet, és az emberek millió mégiscsak az ünnepi alkalomhoz illő környezetben láthatják viszont az államfőt.
Őszintén szólva érthetetlen Sólyom hozzáállása, mert úgy látszik, ő is belépett abba a körbe, amely a mindenkinek megfelelni akaró politikusokat fémjelzi. Európa közepén lévő kicsi Magyarország a Trianon óta szétszabdalt csonka haza lassan arról lesz híres szerte a világban, hogy politikusai mindent alárendelnek másoknak, a külföldnek, az idegeneknek, s legfontosabb számukra az alamizsna, a nagyon által történő kicsinyke dicséret, a csatlósnak odavetett konc mohó elfogadása.
A jelen pillanatban még a parlamentben trónoló szélsőségesen liberális SZDSZ-től megszokhattuk, hogy tűzzel-vassal irtaná a nemzeti jelképeket és számára csak a globálszellem világítja be az égboltot, de hogy a magát valamilyen szinten konzervatívnak mondó köztársasági elnöknek nincs ínyére a nemzeti lobogó – ez mégiscsak vérlázító és teljes mértékben elfogadhatatlan.
Sólyom sutba hajította a nemzeti trikolórt, ezzel belépett azon magyarországi államfők sorába, akik 1945 után csak idegen megszállók bábjai voltak. Emlékszünk még a békegalamb-röptetőkre a világ proletárjai egyesülését vallókra, és azokra a politikai nullákra, akik a bársonyszékekbe külső erők segítségével csak úgy belehuppantak. Ők hozzájárultak a régi magyar jelképek átalakításához, megszentségtelenítéséhez, kiforgatásához, az utód pedig egy nemzeti szempontból légüres térben képzeli el jövőjét. Lehet, hogy glóriára vágyik, EU-csillagból.
Sólyom tettére és hozzáállására csak egy megoldás lenne, ha a köztársasági elnök közölné: több ezer éves múltunk és nemzeti kulturális örökségeink miatt Árpád-sávos zászló előtt mondja el ünnepi beszédét.
HunHír.Hu
Nem Sólyom, rossz emlékű békegalamb
A rendszerfoltozta Magyarországnak nincs szerencséje a köztársasági elnökökkel. Gönczöt saját bajtársai fütyülték ki a Kossuth téren, aztán a legfőbb közjogi méltóság beleegyezésével meghamisították az erről készített dokumentumokat. Az utód Sólyom Lászlónak meg úgy látszik, nincs ínyére a magyar nemzeti trikolór. Egyszerűen levetette a nemzeti zászlót háta mögül azon a tévéfelvételen, amikor újévi beszédét rögzítették.
A Stop! információi szerint a Sándor palotában történt tévéfelvételkor a köztársasági elnök kivetette a háta mögül a magyar zászlót, mondván, hogy arra nincs szüksége az újévi beszédéhez. Az államfő monológja a szokásostól eltérően nem december 31-én éjfélkor hangzik el, hanem január elsején délben szól a magyar néphez.
Az MTI helyszínen készített fotói is bizonyítják, hogy az elnöki beszéd rögzítésekor hiányzott a háttérből a nemzeti színű zászló. Persze előfordulhat, hogy a köztársasági elnök észbe kap, újra veteti a beszédet, és az emberek millió mégiscsak az ünnepi alkalomhoz illő környezetben láthatják viszont az államfőt.
Őszintén szólva érthetetlen Sólyom hozzáállása, mert úgy látszik, ő is belépett abba a körbe, amely a mindenkinek megfelelni akaró politikusokat fémjelzi. Európa közepén lévő kicsi Magyarország a Trianon óta szétszabdalt csonka haza lassan arról lesz híres szerte a világban, hogy politikusai mindent alárendelnek másoknak, a külföldnek, az idegeneknek, s legfontosabb számukra az alamizsna, a nagyon által történő kicsinyke dicséret, a csatlósnak odavetett konc mohó elfogadása.
A jelen pillanatban még a parlamentben trónoló szélsőségesen liberális SZDSZ-től megszokhattuk, hogy tűzzel-vassal irtaná a nemzeti jelképeket és számára csak a globálszellem világítja be az égboltot, de hogy a magát valamilyen szinten konzervatívnak mondó köztársasági elnöknek nincs ínyére a nemzeti lobogó – ez mégiscsak vérlázító és teljes mértékben elfogadhatatlan.
Sólyom sutba hajította a nemzeti trikolórt, ezzel belépett azon magyarországi államfők sorába, akik 1945 után csak idegen megszállók bábjai voltak. Emlékszünk még a békegalamb-röptetőkre a világ proletárjai egyesülését vallókra, és azokra a politikai nullákra, akik a bársonyszékekbe külső erők segítségével csak úgy belehuppantak. Ők hozzájárultak a régi magyar jelképek átalakításához, megszentségtelenítéséhez, kiforgatásához, az utód pedig egy nemzeti szempontból légüres térben képzeli el jövőjét. Lehet, hogy glóriára vágyik, EU-csillagból.
Sólyom tettére és hozzáállására csak egy megoldás lenne, ha a köztársasági elnök közölné: több ezer éves múltunk és nemzeti kulturális örökségeink miatt Árpád-sávos zászló előtt mondja el ünnepi beszédét.
HunHír.Hu